További Magyar cikkek
Külföldre 75 ezer hetente
A külföldi nyelviskolák hetente 75-110 ezer forintot kérnek a hallgatóktól, ehhez jön még az utazási költség. Az átlagosan négy, de minimum két hetes turnusok főbb célországai Anglia, Írország, illetve Málta - mondta az igazgató. Angliába jellemzően 8-12 fős csoportokat indítanak, de lehet kérni kiscsoportos, négy fős oktatást is.
Ez alól kivétel Ausztrália, ahol a 15 fős csoportok a legjellemzőbbek. Ilyen utaztatáson évente összesen 2-4 ezer hallgató vesz részt, sok köztük a visszatérő hallgató. Goldmann elmondása szerint a nyelviskolák az utaztatókkal való együttműködés mellett saját maguk is indíthatnak utakat, ezt példázza a Katedra-Travel és a Ih-Travel sikere.
Számla nélkül
Egyes nyelviskolák illegálisan, számlaadás nélkül működnek, s ez a jelenség az új áfaszabályozás és a fokozódó árkülönbségek miatt a jelenleginél nagyobb méreteket ölthet - véli Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (Nyesze) elnöke, a Tudomány Nyelviskola igazgatója. Július elsejétől 25 százalékos áfa terheli a nyelvoktatást. Ez alól a Felnőttoktatási Akkreditációs Tanácsnál megszerzett programakkreditáció után kaphatnak felmentést a nyelviskolák.
Az alanyi áfamentességet élvező, kétmillió forint éves forgalom alatt dolgozó cégek szintén mentesülnek a 25 százalékos teher alól. A számlát adó nyelvtanárok azonban nem akkreditáltathatják magukat, így ők vagy lenyelik az áfanövekedését, vagy az iskolákra terhelik azt, amelyek kénytelenek lesznek ezt áraikban érvényesíteni.
Az egyesület elnöke szerint a vezető iskoláknál ugyan már nyáron megtörtént az akkreditáció, ám a megoldást a kétmilliós határ négymilliósra emelése jelentené vagy esetleg az akkreditált programot oktató nyelvtanároknak kellene megadni az áfamentes számlázás jogát.
Akreditálni kell
A nyelvoktatást igénybe vevő cégek terheit csökkentheti az intézményi akkreditáció, amelyen a Nyesze iskoláinak zöme már átesett, és amely lehetővé teszi az így akkreditált nyelviskolák tandíja 30 százalékának, de legfeljebb évi 60 ezer forintnak a leírását.
A Rigó utcában egy, az EU kis nyelvei felé is nyitó stratégiát igyekeznek érvényesíteni - mondta Galló András, az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) igazgatóhelyettese. Jelenleg a Nyelvvizsga Akkreditációs Bizottság elbírálása alatt áll a dél-amerikai és európai portugál, a görög és az ukrán nyelvvizsgáztatási jog, valamint tervezik a svéd, dán és cseh nyelvvizsga bevezetését is.
E nyelveken a magas akkreditációs költség - 100 ezer forint/nyelv - miatt nem éri meg vizsgát szervezni. Érdekes módon az angol és a német mellett az eszperantó és a lovári cigány nyelvek azok, amelyek kifizetődőnek bizonyultak.