Nyereségadóztatnának helyi szinten

2006.03.03. 08:54
Bár most úgy tűnik, hogy a választási küzdelem homlokterében a munkavállalók állnak, a vállalkozók szavazataiért is aktívan licitálnak a pártok, s - nem meglepő módon - az ígéretek által felvázolt jövőkép egy Fidesz-kabinet esetén lenne a legolcsóbb e választói kör számára, írta összeállításában a Napi Gazdaság.

A 16 százalékos társasági nyereségadó- kulcshoz nem nyúlna hozzá egyik nagy párt sem, az MSZP a jelenleg is hatályos, 10 százalékos kedvezményes kulcsot is érvényben hagyná. A Fidesz viszont minden 100 millió forintos éves árbevétel alatt maradó vállalkozásnak csak 8 százalékos adókulcsot írna elő.

A kis pártok egykulcsos elképzelései szerint 18, illetve 16+4 százalékos nyereségadót fizetnének a vállalkozások. Az előbbit az MDF, az utóbbit az SZDSZ programja tartalmazza - a plusz 4 százalék a helyi iparűzési adó kiváltására szolgálna a liberális elképzelés szerint.

Az iparűzési adó megszüntetésével minden parlamenti párt egyetért, vagyis 2008. január 1-jén már nem lesz ilyen adó. Hogy mivel pótolnák az önkormányzatok így kieső, mintegy 380 milliárdos bevételét, arról egyelőre csak homályos elképzelések vannak. A Fidesz vagylagos alapon az áfavisszaosztást és a nyereségadóztatást fontolgatja, egyelőre nem tudni, milyen mértékben - tudtuk meg Varga Mihálytól, a párt alelnökétől.

Veres János pénzügyminiszter korábban azt közölte, hogy a kieső összeget felerészben költségvetési transzfer, felerészben pedig választható adónemből (visszaosztandó áfa, jövedelem- vagy vagyonadó) befolyó összeg pótolná. A kis pártok elképzelése megegyezik: nyereségalapra helyeznék a helyi adóztatást.

A munkaadói terhek vonatkozásában szintén a Fidesz viszi az ígéretprímet: 10 százalékos munkaadói járulékcsökkentést irányoz elő a párt - győzelem esetén akár már 2006. július 1-jétől. Az MSZP az ötéves adóprogramban szereplő, két lépcsőben megvalósítandó, összesen 5 százalékos járulékcsökkentést ígér, a két kis párt elképzelése pedig még nem kristályosodott ki.

Az MDF csökkentene, de nem tudni, mennyivel, az SZDSZ pedig 20 százalékos nyugdíjjárulékról beszél programjában, de arról, hogy ebből mennyi esne a munkaadókra és hogyan alakulna az egészségbiztosítási járulék mértéke a párt által javasolt többpilléres modellben, egyelőre nem tudni.

A jelenleg havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás novemberi megszüntetése biztosnak tűnik, akármelyik párt nyerje a választásokat. Komolyabb kedvezmények (egyéves járulékmentességre) illetik a pályakezdőket, a szülési szabadságról visszatérőket és a tartós munkanélkülieket foglalkoztatókat az MSZP győzelme esetén, a nemrégiben beharangozott Start programoknak megfelelően.

A bérköltségeket ugyanakkor jelentősen megváltoztatnák a minimálbér-elképzelések is: míg a jelenlegi megállapodás szerint a középfokú és felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök esetén emelkedne 10, illetve 20 százalékkal a minimális alapbér, a Fidesz a regionális minimálbér-differenciálás ötletét dobta be.

A tőkejövedelmek tulajdonosainak leginkább az SZDSZ és az MDF elképzelése kedvez, mindkét kis párt ellenzi az árfolyamnyereség-adó bevezetését, amit az ötéves adóprogram 2007. január 1-jével ír elő. A Fidesz pedig az államháztartás helyzetétől tenné függővé e nyereségadó és a kamatadó bevezetését: ha a most ismertnél rosszabb a tényleges helyzet, nem tekintene el a Fidesz sem a tőkejövedelmek adóztatásától.

A pártok programjaikban viszonylag szűkszavúan nyilatkoznak a tőkeimport és a tőkeexport ösztönzéséről, ahol szóba kerül egyáltalán e kérdéskör, ott is csak a tőkevonzást taglalják, a magyar tőkekivitelről sehol egy szó sem esik. A szabad demokraták szerint a gazdaság tőkére szorul, és fenn kell tartani a globalizációhoz való gyors alkalmazkodást elősegítő külföldi működőtőke-beáramlást.

Ehhez elengedhetetlen a befektetői bizalom, amely a kiszámítható gazdaságpolitika és a szabad hozzáférés nyomán marad fenn, illetve erősödik. Az SZDSZ alapvetően a társaságokra háruló terhek oldaláról közelíti meg a tőkeimport ösztönzését: az egységes, 20 százalékos adó-, valamint nyugdíjjárulékkulcsot, illetve az iparűzési adó eltörlését említik programjukban.

A kisebbik ellenzéki párt ugyancsak az adók mérséklésének hozadékaként tekint a tőkevonzásra: a kedvezőbb adózási környezet vonzza a külföldi tőkét. Az MDF szerint ezzel javul az adómorál és csökken a feketén foglalkoztatottak száma is.

A beáramló tőke növeli a foglalkoztatást, s ez új adózókat hozhat. A program szerint a gazdasági élet szereplőinek életét nemcsak az adónemek sokasága és mértéke nehezíti, hanem az adópolitika instabilitása is. A gyakori módosítások költséges adminisztrációs és könyvelési terheket rónak az adózókra, és a párt egyik fő célkitűzése az adórendszer stabillá és kiszámíthatóvá tétele.