Már félkarú rablónak lenni se jó

2008.04.10. 07:38
Míg a kilencvenes években és 2000-es évek elején évi 20 százalékkal is nőtt, ma már az infláció mértékénél is lassabban bővül a pénznyerőket működtető vállalkozások átbevétele. Tavaly 90 milliárd forintot dobáltunk nyerőgépekbe, csak 3 milliárddal többet, mint egy évvel korábban.

A pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások játékbevételének növekedési üteme jelentősen mérséklődött az előző évekhez képest. Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint az árbevétel növekedésének mérséklődése egyértelműen a 2005-ös adóemelésnek tudható be. Ekkor ugyanis mintegy harmadával 100 ezer forintra emelték a pénznyerő automaták üzemeltetőinek havonta befizetendő adóját.

Így a nyerőgép-piacon tevékenykedő vállalkozások árbevételének csökkenési üteme 2004 óta 15 százalék körülire tehető. A múlt évben a magyarországi nyerőgép-piac játékból származó árbevétele az előzetes adatok szerint mintegy 3,9 százalékkal volt több az előző évinél. Ez mintegy 90 milliárd forintot tett ki, a 2006-os 87 milliárd forint után. Korábbi években a pénznyerő-piac árbevétele évről-évre 20 százalék körüli mértékben nőtt, ez a tendencia néhány éve megtört.

Schreiber István szerint: a vállalkozók többsége ugyanis már nem tudja a kigazdálkodni a játékadó jelentette többletkiadást a növekvő költségeket és a szűkülő kereslet miatt. Kedvezőtlen gazdasági környezet az egyre csökkenő fizetőképes kereslet negatív piaci hatását már alig lehet ellensúlyozni. Erre utal az is, hogy a Magyarországon működtetett pénznyerő automaták száma a múlt évben is tovább csökkent. Tavaly 30 485 nyerőgép működött Magyarországon, szemben az előző évi 30 693-mal.

A magyar szerencsejáték szervezők tavaly 40 milliárd forint játékadót fizettek be az államkasszába, ez megegyezett a 2006-os befizetéssel. A játékadó 2005-ben mintegy 36 milliárd forint volt.

Schreiber István szerint az általa képviselt szövetség szeretné eléri a szakma számára a méltányosabb és reálisabb adóztatást. Emellett a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke rámutatott: a nyerőgép-piacon működő magyar vállalkozóknak az ország uniós tagságát követően a nyitottabb piaccal, így az egyre élesedő versennyel is szembe kell nézniük. Az elnök utalt arra is, hogy a magyar szerencsejáték üzlet esetleges külföldi kézbe kerülése, jelentős bevételtől foszthatná meg az országot, és így az államkasszát is.