Nyisson gyorsan üzletet!

A készülő kereskedelmi törvényben az ötven négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek nyitásához szükséges engedélyek beszerzését egyablakos rendszerbe szeretnék terelni, amely enyhítené az induló kis- és középvállalkozások kezdeti terheit. A Vállalkozók Országos Szövetségének Kereskedelmi Tagozata szeretné, ha a jogszabályba a kétszáz négyzetméter alapterületű üzletek is bekerülnének, ám Krizsán László tagozati elnök szerint erre, ilyen formában kevés az esély.

Sok szabály

Krizsán szerint nem feltétlenül az engedélyek beszerzése jelenti a fő problémát, hanem a szabályoknak való megfelelés. Emellett egyetért azzal, hogy az engedélyek kiadása roppant hosszadalmas és bonyolult folyamat. Információk szerint többfajta elképzelés létezik az egyablakos rendszer megvalósítására, a legkézenfekvőbbnek az látszik, hogy a szükséges engedélyek beszerzését a helyi önkormányzatok kezeljék, hiszen a működési engedélyt is a helyhatóságok adják ki.

A legtöbb engedélyt az élelmiszer-kereskedelmi egységeknek kell beszerezniük. Az értékesítendő termékfajtától függően a szükséges papírok száma elérheti az egy tucatot is. A magánvállalkozók arra panaszkodnak, hogy ezek beszerzése kétségbeejtően hosszadalmas, és ha nem járnak a hivatalnokok nyakára, az ügyeiket aligha intézik el a megszabott határidőkön belül. Egy vállalkozó úgy fogalmazott, ha gyors ügyintézést akar, engedélyenként némi csúszópénzt juttat az illetékesnek, s a végösszeg bizony tetemes lehet a papírok számától függően.

Igazolások

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, hogy az induláshoz elengedhetetlen a helyiség tulajdoni viszonyának igazolása. Az önkormányzat csak ebben az esetben adhatja ki a működési engedélyt. A vállalkozónak igazolnia kell (ha nem a saját tulajdona a kiszemelt ingatlan), hogy a tulajdonos beleegyezik az üzlet működtetésébe. Erre akkor is szükség van, ha önkormányzati tulajdonú az ingatlan.

Ezután az üzemeltető cégszerű igazolása is szükséges. A vállalkozás tevékenységi körei között szerepelnie kell a kiskereskedelemnek. Enélkül nem kaphat működési engedélyt. Ezenkívül igazolnia kell, hogy az üzlet vezetőjének és eladójának megvan a szükséges képzettsége.

A neheze

Innen kezdődik a neheze, ugyanis a bolthoz be kell szerezni az összes szakhatóság engedélyét. Ha felvágottakat is kíván értékesíteni a leendő kereskedő, akkor eleget kell tennie a tisztiorvosi szolgálat - egyébként jogosan elvárt - követelményeinek. Ha friss hús is a pultra kerül, ami ritka egy ötven négyzetméter körüli üzletben, akkor az állat-egészségügyi követelményeknek szintén eleget kell tenni.

Ezen termékek nélkül is meg kell felelni a higiéniai szabályoknak, amely külön engedélyezést igényel, ahogyan figyelembe kell venni az építészeti normákat és a tűzrendészeti követelményeket is. Végül pedig bizonyítani kell, hogy az összes élelmiszer-higiéniai követelménynek megfelel az üzlet és a vezető képes dokumentálni a 2003-ban hatályba lépett HACCP rendszer szabályai szerint az egyes munkafolyamatokat.

Az uniós csatlakozást követően a legtöbb kereskedő a HACCP rendszer bevezetésére panaszkodott, ám Vámos szerint a megnövekedett dokumentációs terhek akár jól is jöhetnek a kereskedőknek, hiszen ha mindent megfelelően csinálnak, úgy lehetőség nyílik a higiénia mellett az alkalmazottak ellenőrzésére is. A főtitkár úgy véli, a rendszer hasonlít a fogyasztóvédelemben használatos termékfelelősségre. Bár divatossá vált a rendszert szidni, Vámos szerint május elsejével csak kismértékben növekedtek a követelmények. A szabályozók zöme már tavaly életbe lépett, ám azok betartását az utolsó pillanatra hagyták a kereskedők.