Kevésbé nyitott a magyar gazdaság

Tavaly még a 23. helyen állt Magyarország. Hazánk a tőkebeáramlás mértékét, a nemzetközi pénzforgalmat és a távközlési mutatókat tekintve bizonyult viszonylag zártnak, miközben a magyarok sokat utaznak, az ország aktívan részt vesz a nemzetközi kereskedelemben, és kiemelkedően sok szerződést köt. A globalizációs világranglista első helyét - immár harmadik éve - Írország foglalja el.

A lista első tíz helyén kisebb nyugat-európai országok osztoznak Szingapúrral, az észak-amerikai államokkal és Új-Zélanddal. Az EU nagyobb tagországai valamivel alacsonyabb pontszámot kaptak a leginkább globalizált kelet-közép-európaiaknál: Francia- és Németországot Csehország, Spanyol- és Olaszországot pedig még Szlovénia, Szlovákia és Horvátország is maga mögé utasította. Hazánk ugyanakkor a tizenötök közül csupán Görögországnál kapott magasabb összpontszámot.

Tizennégy tényező

A négy kategóriában öszszesen 14 tényezőt vizsgáló elemzés készítői kiemelik: Kelet-Közép-Európa azon kevés régió egyike volt, amelyek 2002-ben is fokozni tudták a nemzetközi gazdaságba való beágyazottságukat. A működőtőke-beáramlás térségi szinten közel 20 százalékkal nőtt, és az EU-csatlakozásra való felkészülés jegyében egymást érték a liberalizációs intézkedések. Eközben világszinten 1998 óta nem látott szintre esett vissza a gazdasági integráció üteme. Az okok között a rossz konjunkturális helyzetet, a biztonsági intézkedések szigorítását, a könyvelési botrányokat és az argentin pénzügyi válság hatásait említik az AT Kearney és a Foreign Policy magazin szakértői.

A vezető gazdasági blokkok versenye szempontjából figyelemre méltó, hogy Észak-Amerika most első ízben előzte meg a globalizációban Skandináviát, illetve Nyugat-Európa egészét. Az EU legtöbb országa évek óta egyre hátrébb szorul a globalizációs világranglistán, miközben az Egyesült Államok egyre feljebb tornássza magát.