Mária
-6 °C
-2 °C

Nyugdíjreform: sok az öreg, kevés a pénz

2006.04.28. 09:44
A mai teljes éves GDP 240 százalékának megfelelő, mintegy 50 ezer milliárd forintnyi hiányt termel a következő száz évre előre számolva a nyugdíjrendszer, ha a jelenlegi szabályokat változatlanul hagyják. Rövid távon is azzal kell számolni, hogy az eurócsatlakozás egyik feltételeként szereplő 3 százalékos hiányszint kétharmadát kitermeli a rendszer. A CEMI által készített felmérések alapján a beavatkozás elkerülhetetlen: korhatáremelés, a jelenleg alkalmazott, túlzott évi emelést biztosító indexálás átalakítása és a korai nyugdíjazások rendszerének szigorítása lehet a kutatók szerint a megoldás.

Sokáig azt hittük, az 1997-es, egyébként kétségkívül pozitív hatású nyugdíjreform megoldotta a problémákat, ma viszont látni kell, hogy részben a rendszerbe kódolva, részben az azóta hozott intézkedések miatt a gondok újratermelődtek - mondta az Indexnek Holtzer Péter, az OTP Alapkezelő igazgatóságának elnöke, aki a CEMI (Central European Managment Intelligence) Gazdaságkutató által készített gazdasági program külső szerző-szakértőjeként nyilatkozott az Indexnek.

Kormányprogram kívülről

Hatékonyabb, olcsóbb állam, adócsökkentés, foglalkoztatásnövelés, a gazdaságpolitika hitelességének erősítése - ezek az alappillérei annak a választások után bemutatni tervezett stratégiai makrogazdasági programnak, amelynek megalkotói szerint ma a legtöbbször téves szemlélet uralkodik a közgazdászok körében, s a helyzet leplezésére irányul a kommunikáció a politikusok között. A CEMI koordinálta programtervezésben ötfős tanácsadó testület is közreműködik, ennek elnöke Csaba László, aki többek között a CEU tanára, Chikán Attila volt gazdasági miniszter, a BKÁE tanára, Jakisity György, a BÉT volt elnöke, a Concorde Rt. vezetője, Járai Zsigmond, az MNB elnöke és Simor András, a Deloitte vezetője. A program nem kis részben annak bemutatására helyezi a hangsúlyt, hogy számos, évekkel ezelőtt a hazaihoz hasonló problémákkal küzdő nyugat-európai országban éppen az államháztartás visszafogásával és egyensúlyba hozásával párhuzamosan sikerült az uniós átlagot jóval meghaladó gazdasági növekedést elérni.
Ma a vegyes nyugdíjrendszerből évente a GDP 2 százalékának megfelelő összeg, mintegy 400 milliárd forint hiányzik. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az éves 8-10 százalék közüli hiány negyedét-ötödét a nyugdíjrendszer adja, másfelől azt, hogy az eurócsatlakozás egyik feltételeként szolgáló 3 százalékos hiányszint kétharmadát csak a nyugdíjrendszer kitermeli - hangsúlyozta a szakértő.

Csak romlik a helyzet

És mindez csak rosszabb lesz: a CEMI - az MNB szakértőivel együttműködésben - modellszámításokat végzett arra vonatkozóan, mi történik a következő száz évben, ha a jelenlegi szabályozás marad életben. Az éves hiány hamarosan eléri, majd meghaladja a GDP 3 százalékát, 2040-ben a 3,5 százalékot, majd egy átmeneti (demográfiai tényezőkkel magyarázható) csökkenés után ismét folyamatos növekedésnek indul. Mindez azt jelenti, hogy a mai éves GDP-hez viszonyítva száz év alatt a bruttó hazai össztermék 240 százaléka, mintegy 50 ezer milliárd forint hiányozhat a rendszerből, ami kezelhetetlen helyzetet teremt - hangsúlyozta Holtzer Péter.

A gondok

Néhány évvel ezelőtt a helyzet még nem tűnt ennyire rossznak: az 1997-es reform után, a beszámítások, az indexálás, a szorzók kialakításával úgy tűnt, a szisztéma éveken keresztül még szufficites is lehet. Ez biztosította a lehetőséget a reformra; a második pillér, a magánnyugdíjpénztárak létrejöttével automatikusan csökkenő társadalombiztosítási bevétel kipótlását az állam vállalni tudta (ez adja a jelenlegi kétszázalékos hiány mintegy felét).

Csakhogy: azóta egyfelől jelentősen csökkentek a járulékok, 31 százalékról 26,5-re, és bevezették a tulajdonképpen nyolcszázalékos kiadásemelkedést jelentő 13. havi nyugdíjakat. A két lépés elvitte azt az előnyt, ami 1997-ben még benne volt a rendszerben - hangsúlyozta Holtzer Péter.

A nyugdíjjárulékok alakulása (a már elfogadott jövőbeni csökkentésekkel)
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Munkáltatói 24 24 23 22 20 18 18 18 18 18 17 18 16
Munkavállalói TB 6 1 2 2 2 2 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Magán - 6 6 6 6 6 7 8 8 8 8 8
Összesen 30 31 31 30 28 26 26,5 26,5 26,5 26,5 25,5 25,5 24,5

További gondot okoz, hogy miközben az átlagnyugdíj nemzetközi összehasonlításban nem mondható magasnak - nagyjából az átlagos nettóbér 60 százalékát teszi ki, ami megfelel az európai átlagnak -, az új belépők, a friss nyugdíjasok esetében az arány lényegesen magasabb. Az úgynevezett teoretikus helyettesítési ráta, amely annak összehasonlítására szolgál, hogy az egyes országokban egy egységesnek vett, 40 éves munkával töltött életpálya után a saját nettó bérhez képest mennyi a nettó nyugdíj, Magyarországon a legmagasabb az unióban, lényegében százszázalékos.

Szerencsés pillanat

Az uniós átlag 70-80 százalék, de sok olyan ország is akad, ahol csak 50-60 százalék körül mozog. A képet némileg ugyan torzítja, de önmagában is problémát okoz, hogy Magyarországon a korhatár 62 év (a nőknél még alacsonyabb, csak 2009-re éri el ezt), a ténylegesen munkában töltött évek száma pedig bőven alacsonyabb, mint negyven év. A munkakezdés ugyanis jellemzően később történik, például azért, mert egyre többen járnak egyetemre. Ráadásul a hazai szabályozás nagyon enyhén bünteti, ha valaki korábban, korengedménnyel megy nyugdíjba, és nagyon kevesen tudják, hogy kisebb mértékben már most is premizálja azt, ha valaki a korhatár elérése után is aktív marad.

A beavatkozás Holtzer Péter szerint elkerülhetetlen, és a jelenlegi helyzet nem csak azért szerencsés, mert a politika sosem látott reformokat ígér. A Ratkó-korszak generációja néhány évig még, az ő gyerekeik pedig már aktívak. Így most egyszerre két nagy demográfiai hullám szülöttei is jelen vannak a munkaerőpiacon és fizetnek a kasszába. A Ratkó-generáció azonban hamarosan nyugdíjba megy, ez 10 év alatt a GDP fél százalékával emeli a nyugdíjkiadásokat.

Korhatáremelés, 13. havi, Bismarck

Egy nyugdíjrendszerbe elméleti alapon is három ponton lehet belenyúlni: a korhatár, a járulék és az indexálás (a nyugdíjemelés mértéke) megállapításánál. A CEMI porgramjavaslata szerint mindhárom ponton szükséges a társadalom részére aligha szimpatikus módosításokat végrehajtani.

A korhatárt meg kell emelni - mondja Holtzer Péter. A 62 éves korhatár már most is elmarad a Nyugat-Európában jellemző 65 évtől, igaz, a várható élettartam is alacsonyabb nálunk. De ahogy ez is emelkedik háromévente egy évvel, a nyugdíjkorhatár kitolása is megkerülhetetlen lesz: a kérdés már több régi uniós országban, Angliában, Spanyolországban, Németországban is napirenden van, ott a 65 évről kell hamarosan tovább lépni 67-re. A következő száz évben Európában és így Magyarországon is akár 72-73 évre is felmehet a nyugdíjkorhatár - jósolja Holtzer, utalva egyrészt az elöregedést mutató demográfiai előrejelzésekre, másrészt a részben ezt megalapozó várhatóélettartam-emelkedésre. Az európai nyugdíjrendszerek mindegyike küzd azzal a problémával, hogy a Bismarck által bevezetett porosz modellen alapulnak, ami akkor 70 év fölött ígért nyugdíjat, de a várható élettartam csak ötven év volt. Ma éppen fordított a helyzet - mondta a szakértő.

A korhatáremelést akár a 2009-es szintre állást követően azonnal, de 2012-15-ig biztosan végre kell hajtani. Az ezzel kapcsolatos fájdalmakat enyhítheti, ha sikerül olyan rész-, illetve távmunkaprogramokat bevezetni, amelyek kiemelten koncentrálnak a nyugdíj előtti évekre. Fontos kiemelni, hogy éppen a nyugdíj előtt állók korosztályában nőtt meg az elmúlt években számottevően, több mint 200 000 fővel a foglalkoztatottság, azaz ellentétben a gyakori vélekedésekkel a korhatár emelése mellett az érintett korosztály jelentős része meg tudta tartani munkahelyét.

Büntessen a rendszer

Ugyanakkor a CEMI szerint szükség lenne arra is, hogy a rendszer ténylegesen büntesse - azaz érzékelhetően kevesebb pénzt biztosítson - a korhatár előtt nyugdíjba vonulókat, a jelenlegi, minden, a korhatár elérését követően munkában töltött hónap után félszázalékos emelést biztosító jutalmazási rendszer pedig bővüljön.

A másik sarkalatos pont a járulékok kérdése: itt ugyan emelésre a CEMI nem tesz javaslatot, mivel az élőmunkaterheket épphogy általánosan csökkenteni kívánják, de a program szerint elhibázott a már törvényben előírt egy-egy százalékpontos csökkentés 2007-re és 2009-re vonatkozóan. Egy százalékot a vállakozások, a munkáltatók nem éreznek meg, hangsúlyozta Holtzer Péter, a rendszer hiányát azonban évente 20 milliárd forinttal emeli ez a körülmény.

Búcsú a svájci modelltől

A reform harmadik eleme a CEMI szerint ma túlságosan nagylelkű indexálás megváltoztatása. A jelenlegi, úgynevezett svájci indexálás, amely ötven százalékban az inflációhoz, ötven százalékban a béremelések szintjéhez köti az éves nyugdíjemelés mértékét, a kilencvenes években a Világbank által is a leginkább ajánlott módszer volt. Mára azonban országok sora érzékeli, hogy ez nem fenntartható, és térnek vissza a csak az inflációt, vagy legalábbis döntően azt alapul vevő indexáláshoz - mondta Holtzer Péter.

A 14. havi nyugdíj ötlete már a kampányban is vitákat kavart, a CEMI szerint azonban a 13. havit is meg kell szüntetni: ezt a jelenlegi nyugdíjasoktól elvenni már nem lehet, de az összeget bele kell építeni az alapnyugdíjakba, és az új belépők, az évente 100-200 ezer új nyugdíjas esetében pedig már nem kell ezzel kiadással számolni.

Ha megtesszük...

Mindezen, a CEMI szerint elkerülehetetlenül szükséges reformok is legfeljebb átmeneti időre tudnák szufficitessé tenné a magyar nyugdíjrendszert. Ugyanakkor az átalakítás arra garanciát biztosítana, hogy a nyugdíjrendszer hiánya ne váljon kezelhetetlen nagyságúvá, hanem beálljon a GDP 0,5-1 százalék közötti éves hiányszintre.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.