Vilma
-7 °C
4 °C

Muszáj emelni a nyugdíjkorhatárt

2006.08.07. 09:11
2010 után a nyugdíjkorhatárt a férfiak és a nők esetében is kétévente 64-re, majd a következő 90 év során fokozatosan 72, illetve 74 évre kellene növelni.

A törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartam növekedésével arányos emelésével, illetve a svájci indexálásról az árindexálásra való áttéréssel a nyugdíjrendszer hosszú távra közel önfinanszírozóvá tehető: az egyensúly megteremtése ebben az esetben már alig igényelné a tb-nyugdíjjárulékkulcsok növelését - áll a jegybanki szakértők Világgazdaság által ismertetett tanulmányában, amely a súlyos fenntarthatósági problémákkal küzdő hazai nyugdíjrendszer kilátásait elemzi.

Drasztikus szigor
Az átlagos nyugdíjba vonulási kort azzal is emelni kellene, hogy a jelenlegi laza szabályokat szigorítjuk, illetve a munkában maradás ösztönzőit erősítjük. Utóbbit kissé nehezíti, hogy úgy kell elősegíteni az időskorúak továbbdolgozását, hogy meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, miszerint előre hozott nyugdíjazásra lehetőség van anélkül is, hogy az egyén munkaviszonya megszűnne. Szintén égető probléma a hazai egészségügyi állapotokkal egyáltalán nem magyarázható rokkantnyugdíjazás elterjedtsége, ezen drasztikusan szigorítani kellene.

A szerzőpáros, Orbán Gábor és Palotai Dániel meglátása szerint elvileg szóba jöhetne a járulékemelés is mint megoldás, de a jelenleg szükségesnek látszó négy-hat százalékpontos növelés (amelyet néhány évtized múlva további négy százalékpontos emelésnek kellene követnie) komoly korlátját jelenti, hogy a munkát terhelő elvonások mértéke már így is nagyon magas. Ezért ilyen bevételoldali korrekcióra csak akkor kerülhet sor, ha egyéb területeken a kiadások megkurtításával fedezet képződik a személyi jövedelemadó csökkentésére. Ilyen mértékű bevételátcsoportosítás azonban igen komoly kihívást jelent, ráadásul általában is igaz, hogy a kiadásoldali reform általában tartósabbnak is bizonyul, mint a bevételek növelése, ami további érv a kiadási paraméterek szigorítása mellett.

Érdekesség, hogy a kiigazítási csomag járulékemelései tulajdonképpen éppen a fenti módon nyújtanak némi enyhülést a helyzetre (leszámítva a személyi jövedelemadó-csökkentést). Bár a lépések közül inkább csak a három százalékpontos munkavállalói egészségbiztosítási járulék növelése került be a köztudatba, ám mégsem az egészségpénztárt, hanem a nyugdíjkaszszát látja el több forrással a kormány, ugyanis eközben pontosan ugyanekkora mértékű átcsoportosítás történik januártól a munkáltatói nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok között - az előbbi javára.


Mivel a nyugdíjrendszer egyik problémája a folyamatosan növekvő átlagéletkor mellett a rögzített nyugdíjkorhatárból fakad, ezért a szerzők egy eddig Magyarországon nemigen ismert, de nemzetközileg széles körben alkalmazott módszer alkalmazását tartanák célszerűnek. Eszerint 2010 után a nyugdíjkorhatárt a férfiak és a nők esetében is kétévente 64-re, majd a következő 90 év során fokozatosan 72, illetve 74 évre kellene növelni. Ez az intézkedés a gyakorlatba úgy ültethető át a legjobban, ha törvénybe foglalnák a korhatár emelkedésének folytatódását az eddigi ütemben 64 évre, majd onnantól kezdve évente nagyjából két hónapos emelést rögzítene a jogszabály. Ez a tempó a jelenlegi számítások szerint éppen azt biztosítaná, hogy mindig a 2005-ös állapotnak felelne meg a nyugdíjas évek aránya a munkában töltött évekhez viszonyítva.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!