Mária
-6 °C
-2 °C

Reformhatalomból lemaradóvá vált Magyarország

2006.10.17. 12:58
Magyarországon az alapkérdéseket sem válaszoltuk még meg, így azt, mi lenne az állam szerepe, mekkora a még elfogadtatható "kötelező szolidaritás" egy új nyugdíjrendszerben, illetve, hogy egy reformnak mekkora akadályát jelentik a politikai hagyományok, az uralkodó értékrend.

Magyarország néhány éve még reformhatalom volt, de mára mindenki túl van rajtunk - mondta Fehér Csaba, a Világbank vezető közgazdásza a Portfolio.hu nyugdíj-konferenciáján. Kiemelte: azok az úgynevezett parametrikus, azaz a rendszeren belüli szabályozók változására irányuló, reformnak nem nevezhető kiigazítások, amelyekre Magyarországon most készülünk (ide tartozik a korhatár, az indexálás és a rokkantosítás többek között), Szlovénia kivételével lényegében valamennyi környező kelet-európai országban megtörténtek már. Sőt, tette hozzá a szakértő: lassan már szerkezetireform-elképzelése is mindenkinek van, Magyarországot leszámítva.

Magyarországon az alapkérdéseket sem válaszoltuk még meg, így azt, mi lenne az állam szerepe, mekkora a még elfogadtatható "kötelező szolidaritás" egy új nyugdíjrendszerben, illetve, hogy egy reformnak mekkora akadályát jelentik a politikai hagyományok, az uralkodó értékrend.

Nem minden rózsaszín

Ugyanezen kérdések megválaszolásával azonban másutt is adósak, márpedig enélkül nem lehet reformot csinálni - mondta Fehér Csaba, aki szerint a környező országok példája nem csak pozítivumokat mutat.

A korhatárt bár emelték, sehol nem érte el a 65. évet, a rokkantnyugdíjasok problémájával pedig egyik ország sem tudott mit kezdeni: Bulgária, Lengyelország és több balti állam is hasonlóan küzd a problémával, mint Magyarország, ám a rokkantellátással, a rokkantak indokolatlanul nagy számának kérdésével a kormányok nem tudtak mit kezdeni, beszűkült politikai mozgásterük miatt sem.

Bezzeg a szlovákok

A kérdések felvetése, a döntések meghozatala időigényes, de nem is lehet kapkodni, amit egyébként sikeresnek tartott reformok is mutatnak. Fehér Csaba a szlovák reformot hozta példaként, egyrészt eredményként kiemelve, hogy ott másfél év alatt teljes egészében feldolgozták és digitalizálták a szocialista országok mindegyikében örökségként érkezett papír alapú nyilvántartást, így tiszta és áttekinthető helyzetet teremtettek minden állampolgár eddigi életpályájáról és befizetéseiről. A nyugdíjjárulékok beszedése centralizáltan történik, így minden polgár éves értesítőt kap járulékai és járadékai állásáról. Ugyanakkor a párhuzamosan zajlott egészségügyi reform során a járulékokat decentralizáltan szedik be a jelenlegi szabályozás mellett akár már a minimálbér utáni terhek beszedésével is nyereséget felmutatni képes magánbiztosítók, amelyek így nem érdekeltek az ellenőrzésben. Ennek eredményeképpen kimutatható, hogy jelentős tömegek eltérő adatokat vallanak be a két rendszerbe.

Szlovákia példa arra is, hogy a több országban is társadalmi problémát jelentő cigánykérdéssel nem foglalkoztak érdemben: eddig egyetlen kelet-közép-európai országban sem született olyan reform, mely biztosította volna a cigányság időskori megélhetését.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.