Judit
-2 °C
8 °C

Összehasonlíthatók lesznek a nyugdíjpénztárak

2005.12.19. 10:13
Januártól kötelező lesz az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak számára, hogy ötéves hozamokat is közöljenek, a számítást pedig azonos metodika alapján kell elvégezniük. Ennek alapján a tagok jobban felmérhetik, mennyire hatékonyan kezelték a pénzüket.
Miközben számtalan figyelmeztetés hangzott el a sajtóban arról, hogy a nyugdíjpénztárak tagjai ne egy év teljesítménye alapján ítéljék meg, hogy jó helyen takarékoskodnak-e nyugdíjasnapjaikra, eddig csak önkéntes alapon tett közzé néhány pénztár többéves átlaghozamot. Ráadásul az így megjelent adatok sem voltak összehasonlíthatók, ugyanis azokat különböző módszerek alapján számították, jellemzően az egyes pénztárak a számukra legkedvezőbbet hozták nyilvánosságra.

Jövőre várhatóan módosulnak az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárakról szóló kormányrendeletek, így 2006-tól a hirdetésekben az ötéves hozamokat is közölni kell. A tervezett módosítás szerint pénztári szintű nettó hozamrátát kell közzétenni, az ötéves átlaghozam esetében pedig mértani átlagot kell számítani - tudtuk meg Gaál Attilától, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele-tének főosztályvezető-helyettesétől.

Módosul a hozamráta-számítás is a napi eszközértékelésre kötelezett pénztárak esetében. Januártól a pénzforgalomtól megtisztított, napi idősúlyos hozamrátát kell kiszámolni az eddigi negyedéves, tőkesúlyos helyett. Az így számolt napi hozamok összeszorzásával kell megállapítani az időszakos hozamokat.

Újdonság lesz az is, hogy ezentúl a PSZÁF március 15-éig közzéteszi az összes magán- és önkéntes nyugdíjpénztár nemcsak az elmúlt évi, hanem az elmúlt ötévi éves hozamát és az ötéves átlaghozamát. Nem kell tehát arra várni a tagoknak, hogy június 30-ig megjelenjenek az adatok a Pénzügyi Közlönyben.

A PSZÁF tavasszal kiszámolta a magán-nyugdíjpénztári szektor szereplőinek éves díjait az elmúlt öt évben és az ötéves átlagos díjterhelést, ősszel pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében tette közzé az elmúlt öt évre az éves és ötéves átlagos díjakat, valamint az éves és ötéves átlagos hozamokat.

Gaál Attila szerint az évek óta hangoztatott kritika - miszerint drága a pénztári rendszer - alaposabb vizsgálatot igényel. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a 2004. évi átlagos vagyonarányos díjterhelés 1,35 százalék volt. A befektetési alapok jellemző díjazása évi 1-2 százalék között szóródik, míg a befektetési egységhez kötött életbiztosítások évi 1,5-1,75 díja százalékot tesz ki. Gaál szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak vonatkozásában már a 2004. évre vonatkozóan sem helytálló az a következtetés, hogy a pénztárak drágábbak lennének a többi versenyző befektetési terméknél. Ráadásul hosszabb távon a nyugdíjpénztári díjterhelés évről évre csökken, míg a befektetési egységhez kötött életbiztosítások és a befektetési jegyek díja jellemzően stagnál. A magánnyugdíjpénztáraknál felmerülő 2,37 százalékos díjterhelés a jelenlegi korai szakaszban pedig szintén nem minősíthető drágábbnak a hasonló életciklusban levő külföldi intézményekhez képest.

Az ügyfeleket persze leginkább a számlájukon elért nettó hozam érdekli, ez viszont nemcsak a pénztár teljesítményétől, hanem attól is függ, hogy a tag mikor fizetett a számlájára; éppen egy tőzsdei emelkedés vagy zuhanás előtt vagy állampapír-piaci hozamemelkedés vagy -csökkenés idején. A jövő évtől közzétett pénztári hozamok az egyén szempontjából jó kiindulópontot adnak. Ugyanakkor a pénztár egészének befektetési teljesítményét mérik, így összehasonlíthatóvá válik a tagok számára is, hogy mennyire hatékonyan kezelték a pénzüket.