Előd
7 °C
16 °C

Drága a nyugdíjas élet

2007.06.15. 08:05
Ha megmarad a mostani különbség, akkor az év egészében 10 százalék körüli nyugdíjas-inflációval lehet számolni, az index most a sajátos fogyasztási kosár alapján 12 százalékos az átlagos 8,8-al szemben: a nyugdíjasok fogyasztási kosarában meghatározó termékek gyorsabban drágulnak.

A fogyasztóiár-indexszel együtt a nyugdíjasok fogyasztói kosarából számolt infláció is ereszkedő pályára állt az elmúlt hónapokban, ám a kétféle mutató közötti rés csak lassan szűkül - derül ki a KSH idei jelentéseinek a Napi Gazdaság által elvégzett vizsgálatából. A nyugdíjasokra átlagosan 12 százalék körüli árszínvonal-emelkedés (az előző évhez mérten) jutott eddig az idén, míg az "átlagos" fogyasztóra 8,8 százalék körüli.

Az időskorúak fogyasztásából az átlagosnál nagyobb mértékben veszi ki részét a lakhatás, az élelmiszerek, valamint a gyógyszerek, gyógyáruk, amelyek esetében számottevő áremelkedés volt tapasztalható a többi csoporthoz képest az előző évhez viszonyítva. Év elején átalakították a gázár- (illetve távhőár-) támogatási rendszert, szigorították az igénylést. Ez a nyugdíjasokat kevésbé érintette, ők javarészt jogosulttá váltak a kompenzációra. Bár az egyéb tüzelési módok esetében (szén, brikett, tűzifa) is nagymértékű volt az áremelkedés az előző évhez képest, s erre a körre nem terjedt ki a támogatás, az adatokból kiderül, hogy az árnyomás még tavalyról jöhetett át. Az idén ugyanis moderált maradt az árváltozás hónapról hónapra kimutatott mértéke, igaz, ebbe besegített az enyhe tél is.

Nem hat a patikaliberalizáció

Szintén januárban csökkentették a gyógyszerek egy jelentős körében a támogatás mértékét. Ezt leginkább azok érezhetik a zsebükön, akik továbbra is ragaszkodnak megszokott gyógyszereikhez - az új rendszerben ugyanis az adott hatóanyagcsoportban csak a legolcsóbb szerre jutó támogatást kapja a többi készítmény is -, nekik többet kell fizetniük a patikákban. Nem látszik viszont a patikai liberalizáció árletörő hatása, a márciustól induló havi árindexek ugyanis semmiben nem térnek el az egy évvel ezelőttitől. Annyi kiderül a statisztikákból, hogy az egyéb cikkek, üzemanyagok csoportban az első két hónapban a gyógyszerek húzták az árszínvonalat az egy hónappal korábbihoz viszonyítva, a későbbi hónapokban viszont már az üzemanyag volt a fő hajtóerő.

A harmadik fő termékcsoport az élelmiszereké, ahol leginkább a burgonya és a zöldségfélék, valamint a kenyérféleségek, pékáruk árváltozása érinthette kellemetlenül a nyugdíjasokat. A húsáruk közül a marha és a sertéshús áremelkedési üteme nem sokban tért el az egy évvel ezelőttitől, ellenben az olcsóbb, ezért a nyugdíjasok körében népszerűbb baromfihúsok esetében a tavalyi, időnkénti árcsökkenést stabil emelkedés váltotta fel az idén.

Elemzők az év további részében a fogyasztóiár-index csökkenésére számítanak. A gyógyszerpiacon az árcsökkenés irányába hatnak az idén bevezetett árlicitek. Az energiahordozók esetében változatlanul a politikai akarat dönti el az árváltozások idejét, így ezzel nehéz kalkulálni. Az élelmiszereknél az európai terméseredményektől, illetve az exportviták (lengyel-orosz) rendezésétől függ, hogy mekkora mennyiségben jelennek meg a magyar piacon a külföldi, árversenyt elindító termékek.

Mindensetre ha megmarad a mostani különbség a kétféle index között, akkor az év egészében 10 százalék körüli nyugdíjas-inflációval lehet számolni, vagyis a keresőkhöz hasonlóan a nyugdíjasok is több százalékpontos reálértékvesztéssel járulnak hozzá a megszorítás sikerességéhez.