Agyondicsérte a kormányt az OECD

2007.05.22. 13:06
A gazdasági növekedés átmenetileg ugyan visszaesik, de a bevételekre koncentráló kiigazítás szükségszerű volt, az ezen a bázison elkezdett reformok, beleértve a strukturálisakat is, elindultak és jó irányba mutatnak. Ha a kormány kitart, 2010-re elérhető a 3 százalék alatti hiány. Az OECD tizedik, Magyarországról szóló jelentése szinte csupa dicséret, ugyanakkor számos további intézkedést, egyebek között költségvetési szabályok elfogadását, az önkormányzati finanszírozás átláthatóbbá tételét és a gyermekgondozási szabadság átalakítását is sürgetik.

Köszönöm, hogy megállapításaikkal alátámasztják a június óta tartó politika eredményességét – mondta Veres János az OECD igazgatóhelyettese által bemutatott, Magyarországról szóló jelentésről. A pénzügyminisztérium ezúttal igazat mondott: a 30 fejlett országot tömörítő Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet jelentése pozítivan foglal állást az elmúlt egy év gazdaságpolitikájáról.

Az OECD egyebek között megállapítja: a többször is kritikával illetett, a költségvetés bevételi oldalára koncentárló megszorító csomag szükséges volt, "tekintettel a költségvetési hiány mértékére, a bevételnövelésnek nem volt alternatívája a program első fázisában". Ugyanakkor ennek hatására a GDP-növekedés idén és jövőre is 2-3 százalék közé súllyed, jóval a hosszú távú, 4 százalékos átlag alá.

Vannak kétségek

Éppen a reformok kitartó véghezvitelével érhető el 2010-re a célul tűzött, 3 százalék alatti költségvetési hiány, a "tartósan alacsony deficit pedig az államadósságot is leszállópályára állítaná, és a gazdaságra kedvező hatást gyakorolna az alacsonyabb kamatokon, a kisebb fizetési-mérleghiányon és az árfolyam-volatilitás mérséklődésén keresztül".

A cél elérését az OECD megvalósíthatónak látja, de vannak kétségei: egyrészt kérdésesnek látja, mekkora megtakarításokat lehet elérni egyes, akár egyelőre csak tervszinten létező intézkedések révén, másrészt a 2010-es választásokat is önálló rizikófaktorként kezeli a szervezet. Mint Andrew Dean, az OECD igazgatóhelyettese kiemelte, mióta figyelemmel kísérik a magyar gazdasági folyamatokat, minden választási évben rekordmagasságokba emelkedett a költségvetési hiány. Ha ezt most sikerül elkerülni, a magyar gazdaság leghosszabb, egybefüggő kiigazító csomagja valósulna meg.

Örülnek a vizitdíjnak és a tandíjnak

Amelyhez az eddigieken túl az OECD-nek is vannak javaslatai: az egészségügyi területen az eddigi reformlépéseket biztatónak tartja a szervezet, külön dicsérik a vizitdíjat, illetve a kórházszervezésben elindult strukturális átalakítást. Szerintük szükséges lenne a háziorvosok szűrő szerepének erősítése, annak megakadályozása, hogy a betegek, sokszor feleslegesen, egyből kórházi orvost keressenek fel.

"Számos – hosszú távú megtérüléssel kecsegtető – jelentős reform végrehajtása megkezdődött vagy küszöbön áll, nevezetesen az oktatásban és a nyugdíjak terén" – áll a jelentésben, amely külön üdvözli a tandíj bevezetését, de az OECD szerint itt is több lépésre van még szükség. Nyugdíj terén a gazdasági szervezet a korkedvezményes nyugdíjba vonulási rendszer teljes megszüntetését és az öregségi nyugdíjkorhatár felemelését is szükségesnek látja.

Hatékonyabb önkormányzatokat

Az OECD átláthatóbb, több ellenőrzést lehetővé tevő és a méretgazdaságossági szempontokat előtérbe helyező, hatékonyabb finanszírozást javasol az önkormányzati szférában, kiemelve, tovább kell ösztönözni a közös feladatellátást. A helyi iparűzési adót megszüntetnék, az ingatlanadó bevezetését ösztönzik.

A költségvetési fegyelem szigorítását állami szinten is szükségesnek tartja az OECD, üdvözölve az elsődleges egyenleg többletére vonatkozó kötelezettség előírását. A szabályt úgy fejlesztenék tovább, hogy "mindennemű előre nem látott vagy tervezett többletbevételt a deficit és az államadósság csökkentésére kell felhasználni", és szükségesnek látják azt is, hogy a költségvetést független testületek értékeljék.

A jelentésben külön is kiemelik: Magyarországon az OECD többi tagországával összehasonlítva kiugróan, egyedülállóan hosszú a gyermekgondozási szabadság. Ennek rövidítését már csak azért is szükségesnek tartják, mert az egyébként is alacsony foglalkoztatottság mellett a munkából évekre kieső nők később nehezen találnak vissza a munkaerőpiacra. Veres János ezzel kapcsolatban azt emelte ki: a születésszám két éve újra növekedést mutat, ennek további ösztönzése fontosabb, mint az OECD javaslatának elfogadása.