Bekeményít az egészségbiztosító

2006.09.12. 08:02
Nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azokat a beavatkozásokat, amelyekre az egyes intézményeknek - például szakorvos hiánya miatt - nincs jogosultságuk. Az OEP a költségvetést túllépőkkel szemben is bekeményít, miközben csaknem ezer gyógyintézmény 2755 szakmai egységének és 845 kórházi egységnek csak ideiglenes működési engedélye van a gyógyításhoz szükséges feltételek hiánya miatt.

Figyelmeztető levelet küldött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azoknak az intézményeknek, amelyek olyan beavatkozások finanszírozására nyújtották be a számlákat, amelynek elvégzéséhez nincs jogosultságuk. Ha tévedés történt, a korrekciót elfogadja a biztosító, ám ha a gyógyításhoz valóban nincs szakorvosuk – akár elvégezték a beavatkozást, akár nem – az OEP nem fizet.

Nem fizet akkor sem, ha beutalási joggal nem rendelkező doktorok utaltak szakrendelésre, kórházba betegeket, vagy túllépték a 95 százalékon befagyasztott teljesítményeket. Így aztán pórul járnak azok a kórházak és rendelők, amelyek nem vették figyelembe a júliustól hatályos változásokat (az OEP három hónapos csúszással fizet az ellátásokért). Egyébként azért szigorították a szabályokat, mert a tb a költségvetési előirányzathoz képest 60 milliárd forinttal többet fizetett ki eddig a gyógyító-megelőző ellátásokra – állítja Székely Tamás főigazgató-helyettes.

Nem kétli ezt a Magyar Kórházszövetség, ám Golub Iván elnök szerint az idei költségvetés 40 milliárd forinttal kisebb a tavalyinál, s a júliusi változásokkal további 30 milliárdot vontak el tőlük. A szövetség támogatja a reformot, de szeretné tudni, van-e terve az ágazat vezetőinek arra: hogyan élik túl ezt az évet a kórházak. Attól is tart, hogy a beharangozott szerkezetváltást nem előzték meg hatástanulmányok: tudni kellene, hol lenne szükség erős aktív kórházi kapacitásra, hol hiányzik a rehabilitációs és ápolási részleg. S azt is, lesz-e pénz az átalakításhoz.

Vége a mutyizásnak

Már az idén lesz erre pénz, jövőre pedig még több – jelentette be Molnár Lajos egészségügyi miniszter. Annak elosztása azonban nem a korábbi célzott és címzett támogatások „mutyizó” rendszere szerint történik, hanem azok kapják, akik máris hozzálátnak az elavult és pazarló intézményi rendszer átalakításához.

Teljes volt az egység az ágazat átalakításának fontosságáról rendezett konszenzuskonferencián. A gyors változtatás szükségességét erősítette meg Bujdosó László országos tiszti főorvos meghökkentő adatsora: jelenleg 905 gyógyintézmény 2755 szakmai egysége, valamint 67 kórház 845 egysége ideiglenes működési engedélylyel fogadja a betegeket, mert hiányoznak a gyógyításhoz szükséges személyi vagy tárgyi feltételek.

A szakrendelők képviseletét ellátó Medicina 2000 már évek óta számít az átalakításra. Varga Imre elnök szerint a száz önálló és a további négyszáz körüli kórházhoz vagy klinikához tartozó ambulanciák feladatokat vehetnek át a fekvőbeteg-intézményektől, s vélhetően a kórházi dolgozók egy része is a szakrendelőkben dolgozik majd. A többletfeladathoz pedig többletpénz kell.

Ám Jávor András, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Informatikai Intézetének igazgatója attól tart, hogy a konvergenciaprogramban 2006–2009 közötti időszakra tervezett 0,9 százalékpontos GDP-arányos csökkentés miatt megtorpan az egészségügyi reform. Ezért kellene konszenzusra jutni az érintetteknek abban, hogy ne vonjanak ki forrást az ágazatból, s a közfinanszírozott egészségügyi ellátásban kötelező legyen a részvétel.

Finanszírozási gondok a kórházakban

Jövő szerdára összehívják az Országgyűlés egészségügyi bizottságát, hogy a képviselők megismerjék a kórházak finanszírozási gondjait, s megtudják, milyen megoldásokat találtak az orvosi túlmunkára a júliusban megszüntetett színlelt szerződések után – közölte Schvarcz Tibortól, a bizottság szocialista alelnöke.

A találkozó azért fontos, mert több intézményben október közepére elfogy a munkaidő-direktíva által szabályozott munkaidőkeret. Eszerint az orvosok heti 40 órát dolgozhatnak, további 8 óra ügyeletet munkaadójuk rendelhet el számukra, 12 órát pedig önként vállalhatnak. Ám a traumatológusok és a gyermekorvosok kijelentették: csak a törvényben előírt munkaidőt dolgozzák le, a nettó 600-800 forintos ügyeleti díj 300 százalékos emelését kérik. Ez utóbbira nincs pénze a szaktárcának, ám Molnár Lajos miniszter tárgyalt és tárgyalni kíván a doktorokkal.

Schvarcz Tibor szerint az orvosok hivatástudata erős, így nem hagyják ellátatlanul a betegeiket, erre orvosi esküjük sem ad módot.