Új javaslat az szja-módosításra

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a kormány kétkulcsos szja táblára vonatkozó javaslatával szemben a munkavállalók felvetették egy több, esetleg 4 kulcsos rendszer bevezetésének lehetőségét, ezen belül évi 6-7 millió forintos jövedelemnél a 42, esetleg 46 százalékos szja kulcs alkalmazását. Veres János nehezen megváltoztathatónak nevezte a kormány javaslatát. A pénzügyminiszter hozzátette ugyanakkor: ha a szakszervezetek elképzelésével is elérheti a kormány a célját, lehet róla tárgyalni.

Ne korlátozzák a természetbeni juttatásokat

A munkaadói és a munkavállalói oldal is tiltakozott az adómentes természetbeni juttatások korlátozási mértéke ellen, a pénzügyminiszter szerint a korlátozásra mindenképpen szükség van, a mikéntjéről azonban lehet egyeztetni. A szakszervezetek elfogadhatatlannak nevezték a 15 százalékos korlátot, az 500 ezer forintos maximumról azonban készek tárgyalni, míg a munkaadói oldal egyiket sem tartotta elfogadhatónak.

A munkaadók támogatták a munkavállalóknak az étkezési hozzájárulás növelésére vonatkozó javaslatát, a szakszervezetek felvetették az iskolakezdési támogatás növelésének szükségességét is. Veres János arra hívta fel az oldal figyelmét, hogy javaslataiknál vegyék figyelembe a jövő évi, 2 százalékos infláció mértékét.

Nőnek a bérterhek

A munkaadók kifogásolták a vállalkozások adminisztrációs terheinek emelkedését, és kritikával illeték, hogy számításaik szerint az adórendszer módosításával a vállalkozások élőmunka- terhei nemhogy csökkennének, de tovább nőnek majd jövőre. A pénzügyminiszter ellenpéldaként említette a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkenését majd megszűnését, és úgy vélte, hogy az áfa felső kulcsának csökkentése a vállalkozásokra is kedvező hatással lesz.

A munkavállalók kevésnek tartják a jövő évi költségvetésben szereplő, 3,5-4 százalék közötti bruttó béremelési elképzeléseket, a munkaadók pedig mértéktartó bérnövekedési ütemet javasoltak a kormánynak. Veres János hangsúlyozta, hogy a jövőre várhatóan 2 százalékra csökkenő infláció és az adóváltozások miatt ugyancsak 2 százalék körüli adóteher-csökkenés mellett szolid mértékű, a reálbér-növekedéssel megegyező bruttó bérnövekedéssel számol a költségvetés. Szavai szerint a 3,5-4 százalékkal emelkedő munkatermelékenységgel megegyező mértékű reálbérnövekedésre van lehetőség, amihez elegendő egy ugyanekkora bruttó bérnövekedés.

Az idei folyamatokról a pénzügyminiszter elmondta: az infláció alacsonyabb, a bérnövekedés azonban magasabb lett a megállapodásban szereplőnél, így az éves reálbérnövekedés is vélhetően meghaladja a korábban tervezettet. A pénzügyminiszter szerint a bérfolyamatokat továbbra is "kézben kell tartani", de nincs szükség olyan mértékű korrekcióra, mint 2004-ben.

Minimálbér: tízezres szakadék

A munkaadók és a munkavállalók egyaránt támadták a jövő évi minimálbér-terveket. A munkaadói oldal ellenzi, hogy háromlépcsős legyen a kötelező legalacsonyabb munkabér, mint fogalmazta, ez jelentősen rontja a versenyképességet. Több munkáltatói szervezet is azon az állásponton van, hogy csak a 63 000 forintos minimálbér elfogadható, bár még az is 10,5 százalékos tehernövekedést jelent a legalacsonyabb bérrel foglalkoztatottakat alkalmazók számára. A minimálbér emelését a munkaadók a termelékenység javulásához kötnék.

A munkavállalói oldal képviselői ezzel szemben az általuk túlságosan alacsonynak gondolt minimálbért kifogásolják. A munkástanácsok 78 200 forintos egységes minimálbért szeretnének, ez az összeg a háromlépcsős kormányzati minimálbér-koncepció felső határánál is magasabb. Az MSZOSZ a kormányhoz hasonlóan háromlépcsős minimálbért szeretne, a betanított munkásoknak 65 000, a szakmunkásoknak 81 250, míg a felsőfokú végzettségűeknek 97 500 forintos összegekkel.