10 százalékos társasági adó 50 millió forintig

2007.10.26. 13:35
Újabb engedményeket sikerült kicsikarniuk a kormánytól a munkaadóknak és munkavállalóknak a jövő évi adótörvényeket illetően.

Mint tegnap megírtuk, a kabinet nem ragaszkodik a tb-járulékok egyszámlára történő befizetésével. Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai ülésén pedig Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium adóügyi szakállamtitkára közölte a szociális partnerekkel, hogy a kormány támogatja, hogy a hidegétkezési utalvány adómentes határa a mai havi 5 ezer forintról 6 ezerre, a melegétkezési támogatás esetében pedig 10-ről 12 ezer forintra nőjön jövőre.

A kabinet egyetért azzal is, hogy az iskolakezdési támogatás esetében az adómentes határt (ami most évente 20 ezer forint) a mindenkori minimálbérhez kössék úgy, hogy annak 30 százaléka legyen adó- és járulékmentesen adható iskolakezdési támogatásként. (Ez jövőre közel 21 ezer forintot jelent.)

További 14-16 milliárd forintot kint hagynak a cégeknél

Még egy fontosabb területen teljesítette az érdekképviseletek kérését a kormány. Jelenleg a 16 százalékos normál társasági adókulcs helyett 5 millió forint adóalapig bizonyos feltételek mellett 10 százalékos kulcsot alkalmazhat a vállalkozás, beleértve az egyéni vállalkozókat is. Jövőre a határ 50 millió forintra tolódik feljebb.

Az a vállalkozás tehát, amely megfelel azoknak a hatályos törvényben is leírt feltételeknek, hogy nem vesz igénybe adókedvezményt, legalább 1 főt foglalkoztat, nála rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, és az alkalmazottak után legalább a minimálbér másfélszerese - a hátrányos helyzetű 48 kistérségben a minimálbér - után megfizeti a tb-járulékokat, az 2008-tól már 50 millió forintos társasági adóalapig 10 százalékos adót fizethet meg.

De nem engedi bármire felhasználni a kormány a csökkentett kulcs révén elért megtakarítást. Tartalékba kell helyeznie a cégnek a 6 százalék*50 millió forint = 3 millió forintot, azt pedig 4 éven belül csak beruházásra, hiteltörlesztésre vagy foglalkoztatási célra (pályakezdő, munkanélküli, csökkent munkaképességű személy felvételére) fordíthatja. Ezzel a kormány a számításai szerint körülbelül 22-24 milliárd forintot hagy kint a cégeknél. (A mai rendszer 8 milliárddal kedveskedik az üzleti szférának, ezért a határ megtízszerezése újabb 14-16 milliárd forintos könnyítést jelent.)

Kóka megmozgatta az OÉT tagjainak fantáziáját

Ezeken kívül a kabinet egyéb kisebb jelentőségű korrekciókra is hajlott. A munkaadók és munkavállalók azonban ezeket hallva nem tűntek túlzottan elégedettnek. Továbbra is elutasítják a kisadók összevonását. Pedig nyitott kapukat döngetnek: a parlament költségvetési bizottságának szerda este véget ért ülésén látszott, hogy a koalíciós képviselők is elálltak a kisadók összevonásától, így nagy valószínűséggel tovább fog élni a mostani rendszer. A munkavállalók pedig kitartóan lobbiznak azért is, hogy a társadalmi szervezetek tulajdonában álló üdülők után ne kelljen luxusadót fizetni, ám a kormány e téren hajthatatlan.

Kóka János SZDSZ-elnök szelet vetett és vihart aratott azzal a szerdai tájékoztatójával, amikor közölte a szabad demokraták kívánságait az adócsomag, illetve a költségvetés kapcsán. Összesen 70-80 milliárd forint átcsoportosítására tett javaslatot a gazdasági miniszter: az alsó, 18 százalékos személyi jövedelemadókulcs határának évi 1,7-ről 1,9 millió forintra történő emelését és fogyatékos vagy háromnál több gyereket nevelő családok esetében a családi pótlék növelését látnák szívesen, illetve azt, hogy az szja mai 1+1 százalékos része helyett 3 százalékát lehessen felajánlani egyházaknak és civil szervezeteknek. Ezeknek a forrását pedig a közszféra személyi juttatásainak megkurtításában, a béremelés visszafogásában, illetve az állami működési kiadások mérséklésében jelölte meg Kóka.

A munkaadók és a munkavállalók nehezményezték, hogy ha Kókáéknak van 70-80 milliárd forintos mozgásterük, akkor itt az adócsomag tárgyalásakor a szociális partnerekkel szemben miért ilyen szűkmarkú a kormány. A szakszervezetek pedig kifogásolták, hogy a közszféra béremelésének visszafogásával teremtenék elő a 70-80 milliárd egy részét. Válaszként Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a szóban forgó javaslatok az SZDSZ-hez köthetők, az nem a kabinet álláspontja.