A törvényhozó célja nyilvánvalóan az, hogy Magyarországról finanszírozzák hitellel a külföldi leányvállalatokat, ahogyan azt a jelenleg sok esetben off-shore formában működő cégek és a magyar leányvállalattal rendelkező multik is teszik - mondta lapunknak Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere.A negatív kamatkülönbözetet büntető adóalap-növelés ellen komoly lobbizás indult a külföldi és vegyes tulajdonú vállalatokat tömörítő kamarák és szövetségek irányából.
Érvelésük szerint az új szabály fölösleges, hiszen az alultőkésítettségi előírás jelenleg is érvényben van, így nem lehet a cégeket túlzott mértékben hitelből finanszírozni. Ha egy régióközpont ide települ, az pénzt hoz, akár hitelből, akár tőkefinanszírozással működik. Az amúgy is viszonylag jelentéktelen társaságiadó-bevétel mellett ugyanis munkahelyeket teremt, ami szja- és járulékbevételeket hoz.
A jogdíjbevételek esetében szintén lehetővé válik, hogy annak 50 százalékát levonják az adóalapból. A jogdíj esetében a kedvezmény ráadásul nem csak a kapcsolt vállalkozásokra, hanem minden társaságra vonatkozik. A most bevezetett kedvezményekkel elérhető, hogy a jelenleg csupán 3 százalékot adózó off-shore társaságokat - amelyek legfeljebb 2005 végéig működhetnek hazánkban - olyan, Magyarországon működő finanszírozási centrumokká alakítsák át, amelyek effektív adóterhelése még az elviselhető 9 százalék körül van, a 18 százalékos társasági adókulcs és az adózás előtti eredményre vonatkozó 50 százalékos adóalap-csökkentés eredményeképpen. Még nem sikerült megoldani ezeknek a társaságoknak a helyi iparűzési adó alóli mentesítését 2005 után.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
