Magyarországon tartanák az off-shore cégeket

Igen dicséretes lobbizásnak minősítette Draskovics Tibor lapunknak a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának (NVMT) ténykedését, amelyet a hazánkban jelen lévő off-shore cégek itt tartása érdekében folytat. Mint arról beszámoltunk, a Rudnay János által elnökölt szövetség álláspontja: el kell érni, hogy ezek a cégek az uniós szabályok életbelépése után se hagyják el Magyarországot.

A kérdés azért merül fel, mert ezeknek a vállalkozásoknak jelenleg négyszázalékos társasági adót kell fizetniük, ám a lehetőség 2005. december 31-ével megszűnik. Ezt követően az európai uniós előírásoknak megfelelően az általánosan érvényes adókulcs alá esnek az off-shore cégek is.

Százmilliárd adó

Rudnay János korábban megbeszélést kezdeményezett a pénzügyminiszterrel, aki - mint mondta - nyitott módon fogadta a felvetést. Draskovics Tibor kérdésünkre kifejtette: a javaslattal egyetértve arra kérte az NVMT-t, dolgozzák ki részletesen elképzeléseiket. Rudnay János és Kelemen János, a PricewaterhouseCoopers szakértője a Világgazdaságnak kifejtette: várhatóan júniusban tartanak ismét konzultációt a PM első emberével, ahol már a részletekről is szó eshet. Az ez ügyben érvényesítendő új szabályokat a jövő év végén lejáró határidőre tekintettel 2005-ben kell elfogadni, ám az NVMT-ben hangoztatják: helyes lenne már az idén határozottan jelezni a kormányzati kommunikációban, hogy szükségesnek látjuk az off-shore cégek jelenlétét Magyarországon. Draskovics Tibor megerősítette: ezzel is egyetért.

Rudnay János közlése szerint jelenleg több mint hétszáz off-shore cég tevékenykedik Magyarországon, amelyek az elmúlt öt évben 100 milliárd forintnyi társasági adót fizettek be a költségvetésbe. Konkrétan a társasági adót a derogációs időszak lejártával természetesen nem lehet az általánostól - ami jelenleg és várhatóan a későbbiekben is 16 százalék - eltérő szinten tartani, ám Kelemen János lát megoldást. Mint elmondta: az off-shore cégek túlnyomó része a szellemi termékek kereskedelmével vagy a vállalatcsoporton belüli finanszírozással kapcsolatos szabályok alapján működik. Ezekben az esetekben pedig a jövedelem 50 százalékos társaságiadó-kedvezményben részesül. A szakértő úgy véli, ezt fel lehetne emelni 75 százalékra, s így máris a jelenlegi 4 százalékos teher érvényesülne. Ez nem ellentétes semmilyen uniós jogszabállyal - szögezte le Kelemen János.