Maradunk vidám off-shore barakk

Magyarországnak sikerült a régióban nemzetközi finanszírozási központtá kinőnie magát, s a legjobb úton halad afelé, hogy ezt a pozíciót az uniós csatlakozás után is megtartsa. Hanyatlás nem tapasztalható - mondta a Napi Gazdaságnak Réti László, a PricewaterhouseCoopersszel együttműködő Dezső Réti Antall and Landwell ügyvédi iroda vezető partnere.

5284 milliárd forintot mozgatnak

Az adóhivatal 2001. évi adatai sem utalnak visszaesésre, az off-shore társaságok saját tőkéje tavaly 5284 milliárd forint volt, 46 százalékkal több, mint 2000-ben. A kormányzat a 2003-as adótörvény tervezetében máris hozzákezdett az uniós csatlakozás utáni rezsim kidolgozásához, annak érdekében, hogy hazánk regionális szolgáltató és pénzügyi központ maradjon.

Magyarország off-shore szabályozásának versenyképesnek kell maradnia riválisainkkal - Luxemburggal, Svájccal, Írországgal és Ciprussal. (Írországnak például kitűnő reputációja és egységesen 10 százalékos társasági adója van.)

Csa a csatlakozásig vannak kivételezett helyzetben

Az off-shore cégek jelenleg 3 százalékos társasági adót fizetnek Magyarországon, ezt a kedvezményt azonban csak a 2002. december 31. előtt bejegyzett cégek alkalmazhatják, és azok is csupán 2005 végéig. A csatlakozás után az off-shore társaságokra a belföldön működőkkel azonosan 18 százalékos társasági adó és 2 százalékos helyi adó vonatkozna.

Ez a tehernövekedés azonban megölné a hazai off-shore cégeket, amelyek a 250-300 nagy off-shore társaság által mozgatott dollár-százmilliók révén 8,5 milliárd forint adóbevételt hoztak a magyar büdzsének tavaly. (A teljes pénzügyi szektor 46,3 milliárd forint adót fizetett ugyanebben az évben.)

Hogyan bírhatók maradásra?

A nagy külföldi társaságoknak 6-9 százalékos reál adóterhelés esetén megérné Magyarországon maradni - mondta a Napi Gazdaságnak Mike Glover, a KPMG vezető adópartnere. Az adótörvény tervezete ezt a lap értesülései szerint nem az adókulcs csökkentésével, hanem a társasági adó alapjának módosításával kívánja elérni.

Az uniós szabályozás csak olyan adószabályozást enged meg, amely minden Magyarországon működő társaságra egyaránt vonatkozik. Így az a megoldás látszik kibontakozni, amely szerint az off-shore társaságok által tipikusan végzett tevékenységeket - a vállalatcsoport-finanszírozást és a jogdíjak elkönyvelését - kedvezőbb módon számítanák be a társasági adó alapjába. A reál adóterhelés ezzel 9-12 százalékra csökkenne. Ezt a szabályozást természetesen a hasonló tevékenységet végző hazai társaságok is kihasználhatják, de ha elég ügyes a törvényalkotó, akkor nem jelent komoly adókiesést a költségvetésnek.