Az OMV simán megszerezheti a Molt?

2007.09.26. 12:57
Logikus lépés lenne az OMV részéről, ha függetlenül keddi, informális ajánlatának fogadtatásától napokon belül nyílt ajánlatot tenne – vélekedik a Cashline elemzője, Sarkadi Szabó Kornél. A külföldiek megosztottak: a Credit Suisse szerint az OMV esélyei a nullához közelítenek, a Goldman Sachs tárgyalásokra számít, a Merril Lynch – bár szerinte a piac halottnak hiszi a kísérletet –, még ad esélyt.

A következő logikus lépés az OMV részéről az lehet, ha nyílt ajánlatot tesz a Mol-részvényekre – véli Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline elemzője szerint az osztrákokat nem köti, mit mondtak a tegnapi, informális ajánlatban. Mind az OMV, mind a Mol történetéből lehet példákat hozni arra, hogy a vállalati kommunikáció ütközött a gyakorlatban megvalósított lépésekkel. Az elemző szerint egy nagy stratégiai játszmában egyik fél sem teríti ki teljesen a lapjait. A cél nyilvánvalóan a Mol irányításának megszerzése, és egyik fél sem fog válogatni az eszközökben az eddigiek alapján.

Az irányítás ráér?

Az elemző szerint az OMV-nek ugyan most nincs esélye az irányítás átvételére, de a gyorsítást részben a lex Mol hatályba lépésének várható közelsége motiválhatta az osztrákok részéről. Ennek több pontja is erősíti a menedzsmentet, de leginkább a 10 százalékos sajátrészvény-vásárlási korlát eltörlése állhat a felvásárlás útjába, illetve az az előírás, hogy az ajánlat előtt az OMV-nek saját közgyűlését is össze kéne hívnia. (Bár egy ajánlattételt nagy valószínűséggel elfogadna az OMV közgyűlése, de ez is időigényes.) Sarkadi Szabó Kornél szerint ennek elkerülése érdekében lenne logikus az OMV részéről egy gyors ajánlat, amellyel elérhetik akár az 50 százalék feletti részesedést is. Ez a jelen körülmények között nem biztosítaná az irányítást, de megkerülhetetlen tényezővé tenné az osztrákokat, hosszabb távon pedig esélyt biztosítana az irányítás átvételére is. Az OMV-nek mérlegelnie kell a kockázatokat, ezt a lépést azonban túl rizikósnak ítélte meg az eddigiek tükrében. De az elemző szerint azért a tarsolyban ez ott rejtőzik lehetőség.

Vágó Attila, a Concorde elemzője nem ajánlatra, hanem tárgyalásokra számít a két cég között. Bár a 32 ezer forintos részvényenkénti árnál később magasabbat is elképzelhetőnek tart, úgy véli, erre a Molnak mindenképpen reagálnia kell részvényesei felé. És éppen ők vagy azok egy csoportja lehet az, akik kérik a tárgyalások valamilyen formában történő megkezdését. Az elemző úgy véli: az OMV magasabb, akár 35 ezer forintos árat is megadna a Molért, amennyiben a mostani, ellenséges hangulatban nem kéne számtalan méregkapszulától tartania a vállalatban.

Sarkadi Szabó Kornél szerint sem megkerülhető, hogy a Mol érdemben reagáljon az OMV nem hivatalos ajánlatára, ugyanakkor úgy látja: forgatókönyv lehet az is, ha a menedzsment hitelből maga áll neki megvásárolni a céget. Erre számos példa van a világban. Így egy a menedzsment felől érkező ajánlatra a részvényesek el tudnák dönteni, hogy felkínálják-e a részvényeket vagy bíznak a menedzsment értékteremtő képességében. Ráadásul ekkor a tulajdonosi és vállalatirányítási szerepek is letisztulnának, így a menedzsment (vagy az ajánlatot tevő érdekcsoport) a saját pénzével felelne a függetlenség megóvásáért, és nem a társaság pénzét használná fel az ellenséges felvásárlás kivédésének oltárán a jövőbeli növekedési lehetőségek kárára. Másik értékteremtő szcenárió, ha a MOL közgyűlési jóváhagyás alapján bevonná az eddig vásárolt részvények nagy részét, ezzel akár 25-30%-kal is növelhetné az egy részvényre jutó értéket.

Nulla esély vagy komoly esély?

A külföldi elemzőházak is megosztottak a lehetőségeket és az esélyeket illetően. A Goldman Sachs valószínűnek tartja, hogy hosszú tárgyalások kezdődnek az OMV, a Mol és a magyar kormány között, amelyek része lesz egy jogi ütközet is a tízszázalékos szavazatkorlátozás és a szinte valamennyi piaci elemzésben a Mol-menedzsment által kontrolláltnak mondott 40 százaléknyi saját részvény miatt. A Goldman stratégiai szempontból látja a rációt a két cég egyesülésében, de hozzáteszi, csak akkor, ha az európai versenyhatóságok nem tesznek keresztbe. Kitérnek arra is: ha most elbukik az OMV, az osztrák vezetés alighanem megakarja tartani az elért 20,2 százalékos Mol-részvénycsomagot, holott az OMV részvényeseinek inkább annak eladása állna érdekében.

A Credit Suisse szerint már a jelenlegi, 32 ezer forintos informális ajánlat is vonzó lehet a Mol kisbefektetői számára, de ennek ellenére valószínűtlennek tartják, hogy az OMV formális nyilvános ajánlatot tesz, a 10 százalékos szavazati korlátozás miatt. A svájci cég szerint a Mol által ellenőrzött részvények aránya már 43 százalék, és a vállalat aligha lesz árérzékeny, folytatni fogja a saját részvények vásárlását. A CS politikai okokat lát a Mol ellenségesnek tartott hozzáállása mögött, és összességében úgy véli, az OMV esélyei a nullához közelítenek.

A Merril Lynch szerint azonban jó lobbizással sikeres lehet az OMV általuk most már stratégiailag helyesnek ítélt lépése, bár elismerik, a piac a Mol kemény ellenállása és a magyar kormány negatív jelzései alapján már kudarcra ítélte az ajánlatot. A Merril szerint erre utal, hogy az OMV részvényei tegnap 5 százalékot estek, ami vagy azt jelenti, hogy az informális 32 ezer forintos árat tartják magasnak az osztrák cég befektetői, vagy azt, hogy megítélésük szerint a kísérlet már kudarcba fúlt, romokba döntve az OMV stratégiai céljait.