117 milliárd volt az önkormányzatok hiánya

A helyi önkormányzatok tavalyi gazdálkodásának egyenlege tizenkétszer nagyobb hiányt mutat, mint az egy évvel korábbi mérleg. A pénzügyminisztérium összeállításából kiderül, hogy a hiány, amely 2001-ben még a tízmilliárd forintot sem érte el, tavaly már megközelítette a 120 milliárdot.

A választás miatt túlköltekeztek

Szakértők egyértelműen a választásokkal magyarázzák a hiány ilyen mértékű emelkedését. A kiadási oldalon a személyi ráfordítások és a beruházások is meghaladták nemcsak a rendre alultervezett központi előirányzatot, hanem az egy évvel korábbi valós teljesítéseket is.

Jól jelzi a helyhatóságok költekezési kedvét, hogy az önkormányzatok hétszer annyi hitelt vettek fel 2002-ben, mint amennyi az előirányzatban szerepelt. A túlköltekezés még a PM múlt évi várakozásait is jóval meghaladta.

A minisztérium 44 milliárdos mínuszra számított

A múlt év végén a pénzügyi tárca szakemberei úgy becsülték, hogy a települések körülbelül 44 milliárd forintos mínusszal zárják 2002-t. Az előrejelzés és a valós 116,6 milliárd forintos hiány közötti nagyságrendi különbséget a minisztérium azzal magyarázza, hogy akkor a féléves adatokat vették alapul. A beruházásokkal kapcsolatos számlákat viszont jellemzően az utolsó negyedévben teljesítik az önkormányzatok.

Az előrejelzettnél nagyobb hiány kialakulásához hozzájárult a szeptemberi közalkalmazotti béremelés is. Tavaly ugyanis éves szinten a személyi célú kiadások 25 százalékkal nőttek, a felhalmozási célúak viszont csak 20 százalékkal emelkedtek.

Az önkormányzatoknak nemcsak a kiadásai, a bevételei is számottevően emelkedtek a múlt évben - derül ki a pénzügy összeállításából. A helyi adókból befolyt bevétel az előirányzatnál 50, az előző évinél 30 milliárd forinttal volt több.

Az önkormányzatok pénzének felét sem adja az állam

A PM kimutatásából az is kiderül: az önkormányzatok tavaly elért (hitelek és pénzmaradványok nélkül számolt) bevételének már csak 44 százalékát fedezte az állami költségvetés és az átengedett személyi jövedelemadó. Ez utóbbi egyre nagyobb részt képvisel és aránya a dinamikus béremelés hatására várhatóan tovább nő.

A pénzügyminisztériumban arra számítanak, hogy a hiány idén nem nő drasztikusan. Várfalvi István helyettes államtitkár szerint a korábbi évek tapasztalatai alapján lehetett arra számítani, hogy a választás évében megugranak a kiadások. Ugyancsak korábbi évekre utalva arra számít, hogy idén konszolidálódik a helyzet, hiszen előfordult már, hogy egy ciklus első évében pozitív egyenleget érjenek el a települések. Négy éve például 1,1 milliárd forintos plusszal zárták az esztendőt az önkormányzatok.