Nem tőzsdéznek az önkormányzatok

A kötelezően előírt gazdasági programot az ellenőrzött önkormányzatok 56 százaléka nem dolgozta ki - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a helyhatóságok pénzügyi befektetéseiről. Ennek egyik oka, hogy a program tartalmáról, készítésének határidejéről jogszabály nem rendelkezik. A program hiányában a gazdasági döntések a pillanatnyi szükségletek és lehetőségek hatására tervszerűtlenül történtek - konstatálták a számvevők.

A befektetésekből jut a működtetésre

Magyarországon 2001-ben a helyi önkormányzatok befektetett eszközei között 586,3 milliárd forint értékű befektetett pénzügyi eszköz, a forgóeszközök között 95,1 milliárd forint értékű értékpapír szerepelt, ez a helyi önkormányzatok eszközeinek 19,4 százaléka.

Az előbbiek értéke 2002 végére 564,7 milliárdra, az utóbbiaké pedig 84,2 milliárd forintra csökkent. A csökkenés az önkormányzatok mobilizálható eszközeit érintette. Az ÁSZ tapasztalatai szerint 2000-ben és 2001-ben az önkormányzatok 15 százaléka a működtetés finanszírozására is igénybe vette a pénzügyi befektetésekből származó forrásait.

Kerülik a kockázatot

A tapasztalatok szerint az önkormányzatokra a kockázatkerülő magatartása jellemző. Tőzsdei részvényállományuk, valamint a nem jövedelmező, várospolitikai célokat nem szolgáló befektetéseik felszámolására törekedtek. A testületek hiányosan gondoskodtak arról, hogy döntéseik megalapozásához kellő tájékoztatást kapjanak az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társaságok működéséről.

Az ÁSZ szerint az utóbbi években növekedett az önkormányzatok pénzügyi befektetései között az állampapírok aránya, éven belüli befektetéseiket is egyre inkább állampapírokban tartják. E biztonságos állampapír-állomány mellett - lényegesen kisebb arányban - ismert, alacsony kockázatú befektetési jegyeket is vásároltak.

Sehol nem kezelték hanyagul a vagyont

Az önkormányzatok kétharmada a pénzügyi befektetési döntések előkészítését hivatalával végeztette el. Ezekben az esetekben a polgármesteri hivatal a befektetési szolgáltatókkal eseti jellegű kapcsolatot hozott létre, és egyedi ügylet végrehajtására adott megbízást. Az eseti megbízások döntés-előkészítési folyamatát nem szabályozták.

Ennek ellenére - a megállapított szabálytalanságok mellett - hanyag kezelést és hozzá kapcsolódó károkozást nem észlelt az ÁSZ. A gázközmű-vagyonnal összefüggően készpénzben és államkötvényben kapott vagyonjuttatást általában nem fordították a működési célú hitelek kiváltására, a működési célú hitelállomány növekedési üteme nem tört meg.

A vizsgálat nyomán a számvevők javasolják, hogy az önkormányzatok készítsék el gazdasági programjukat. Az ÁSZ-javaslatban szerepel az is: a belügyminiszter kezdeményezze a gazdasági program tartalmi követelményeinek és elkészítési határidejének jogszabályi meghatározását.