Önkéntes pénztárak - jöhet a kockázat kora

Az önkéntes pénztárak portfóliójában együttesen kisebb arányban szerepelnek a magasabb kockázatú – részvény-, befektetésijegy- és egyéb – instrumentumok, mint a magánnyugdíjpénztáraknál – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adataiból. A furcsa tény magyarázata az lehet, hogy az önkéntes pénztárak konzervatív portfóliói kisebb, a kockázatosabbak pedig nagyobb rizikót hordoznak, mint a magánnyugdíjpénztárak egységes portfóliói.

A magánnyugdíjpénztárak portfóliója tavaly korábban soha nem látott mértékben – közel 76 százalékban – állt államkötvényekből. Az önkéntes pénztárak befektetéseinek szintén háromnegyed részét képezték állampapírok, ez egyszázalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már évek óta működő választható portfóliós rendszer ugyanakkor, piaci információk szerint, törvénymódosítással nemsokára megjelenhet a magánnyugdíjpénztárak fegyvertárában is. Ez jó hír lehet mindazok számára, akik e pénztárak eddigi befektetési politikáját túlzottan konzervatívnak tartották.

Százezer új belépő

Ismét százezer fölé emelkedett az önkéntes pénztárakba egy év alatt újonnan belépő tagok létszáma, erre négy éve nem volt példa. Szakértők szerint a növekedés magyarázata az lehet, hogy csökkennek banki betéti kamatok, ezekből lassan átvándorolnak a megtakarítások a kollektív és nagyobb hozamokat nyújtó megtakarítási formákba, ahol – mint a pénztárak esetében – még adókedvezmény is érvényesíthető.

A magánnyugdíjpénztárak 2005-ös szokásos működési eredménye a megelőző évinél egyharmad résznyivel kisebb, összesítve 841 millió forint lett. Ebbe belejátszhatott, hogy a tagtoborzással kapcsolatos költségeik szektorszinten megkétszereződtek. A magánnyugdíj-, illetve önkéntes kasszák díjterhelésének egyre nagyobb részét teszik ki a befektetési költségek (letétkezelői és alapkezelői díjak), míg az adminisztrációs költségek aránya csökkent az elmúlt évek során.

Az önkéntes pénztáraknál tovább növekedtek az egy évvel korábban robbanásszerű emelkedést elért szolgáltatási kiadások. Ez a tavalyelőtt 25, az idén már 31 milliárdot kitevő összeg a tízéves minimális megtakarítási időszakot elérő tagok pénzkivétjéből származik, amelyre már nem vonatkozik az adókedvezmény visszafizetésének kötelezettsége. A szektor tavaly ugyanakkor negatív működési eredményt könyvelhetett el, és a befektetési tevékenységükből származó nyereség is csökkent tavalyhoz képest. E kettő vélhetően az e szegmensben szintén megnövekedett tagtoborzással és a növekvő kifizetésekkel lehet összefüggésben.

Megérkeztek a pénztári értesítők

Mára minden pénztártagnak meg kellett kapnia az értesítőjét az előző évi számlamozgásokról, azt ugyanis múlt hét péntekig kellett postára adniuk az önkéntes és a magánnyugdíjpénztáraknak. A PSZÁF-tól kapott információk szerint a különféle intézményektől kapott értesítők nem feltétlenül egyeznek meg, mert több pénztár a felügyelet által minimálisan előírtakon felül is közzétesz adatokat levelében.

A számlaértesítőn lévő fogalmakról kimerítő magyarázatot lehet találni a PSZÁF Fókuszban a nyugdíjpénztárak nevű internetes aloldalán. Amennyiben a levélben szereplő számok nem egyeznek meg a tag által elvárt adatokkal, egyeztetni a pénztárak ügyfélszolgálatán, illetve ahol van ilyen, a pénztári honlapon, valamint a saját munkáltatónál lehet.

Az értesítőn szerepelnie kell a pénztári, illetve tagsági jogviszony kezdetének, a befizetések tartalékok közötti megoszlási arányának, illetve az évi nyitóegyenlegnek. Megtalálható a levélben még az év során eszközölt befizetések munkáltatók közötti megoszlása, a különböző tagdíj-kiegészítések összege, az év során jóváírt hozam, valamint a záróegyenleg is. Érdemes tanulmányozni a levélben található táblázatot is a munkáltatói befizetések megoszlásáról.