Ambrus
-7 °C
3 °C

A polgármesterek nem növelik a hiányt

2003.10.30. 09:06
Többlettel zárta idén az első félévet a helyi önkormányzati alrendszer, ami inkább a bevételek dinamikus növekedésének, semmint a kiadások visszafogásának tudható be - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) nemrég elkészült összesítéséből.
Az önkormányzati mérleg amolyan "sötét lóként" képes befolyásolni az államháztartás egyenlegét: az év során kevés részinformáció lát napvilágot erről a területről, holott a településeknél jelenik meg az államháztartás összes kiadásainak csaknem 32 százaléka. A bizonytalanságot mutatja, hogy az idei folyamatok megítélésében élesen eltér a piac és a kormány álláspontja. Míg a Pénzügyminisztérium (PM) nullszaldó körüli, de legfeljebb 10 milliárdos deficitet tartalmazó önkormányzati mérleget vár, az elemzők ennek többszörösét sem tartják kizártnak.

Többlet keletkezett

A tét nem csekély: az ambiciózus középtávú költségvetési tervek teljesüléséhez nem szabadna a várt 4,8-5,0 százalékos államháztartási hiánynál nagyobb deficitet elérni idén, márpedig az elemzői várakozások ezt sugallják. A féléves adatok - bár elsősorban a kötött felhasználású források bővülését mutatják - inkább a József nádor tériek jóslatát erősítik, az önkormányzati alrendszerben ugyanis 29,3 milliárd forint többlet keletkezett, a privatizációs bevételek nélkül. (A mutató GFS-rendszer szerinti, az EU-ban használatos ESA-számokat csak jövőre, a konszolidációt követően tudja produkálni a pénzügyi tárca.) Tavaly ugyanebben az időszakban csaknem 20 milliárdos deficitet értek el a helyhatóságok, ami az év végére gigantikus, 110 milliárd forintos hiánnyá nőtt.

Növekvő adóbevételek

A PM a választási évekre jellemző fejlesztési boommal magyarázta az előző évben romló költségvetési pozíciót, s éppen ezért vár erre az évre jóval stabilabb gazdálkodást. Ehhez az alapot nem a kiadások látványos mérséklésével teremtik meg a települések, hiszen egy év alatt mintegy 17 százalékkal emelkedtek a ráfordításaik; ezen belül személyi és dologi jellegű kiadásaik negyedével bővültek, nyilván a tavaly szeptemberi (s a települések szerint központi forrásból csak csekély részben kompenzált) közalkalmazotti béremelés hatására. A rendszeres személyi juttatásokra 40 százalékkal fordítottak többet, mint egy évvel korábban (átlag 50 százalékos béremelés mellett), míg a külső személyi juttatásokra 23 százalékkal jutott több. E kifizetések aránya egy év alatt az alrendszer összes kiadásainak 29 százalékáról 39 százalékra emelkedett. Csaknem 13 százalékkal visszaestek ugyanakkor a beruházási, felhalmozási kiadásaik, a választási ciklusokra jellemző módon.

A bevételek közül a helyi adók közel 10 százalékkal bővültek, míg az átengedett személyi jövedelemadó (amit a két évvel korábbi, a lendületes bérnövekedéstől felduzzadt szja-bevétel alapján osztanak vissza) 23 százalék feletti mértékben nőtt. Megduplázódott a gépjárműadó-bevétel, miután ettől az évtől a teljes adó a településekhez folyik be. A normatív állami hozzájárulások 60 százalékos növekedését is a tavalyi béremeléssel lehet magyarázni. Látványosan felfutott az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök állománya is. A privatizációból - a részvények, részesedések, vállalatok értékesítéséből - 4,7 milliárd forintot értek el, hasonlóan az egy évvel korábbihoz.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!