Elszállt a hiány az önkormányzati szektorban

Ezt követően minden visszatért a normális kerékvágásba: egy 31,5 milliárdos hiányszámot egy 16,5 milliárdos követett. 2005-ben ugyanakkor már "idő előtt" megjelent a választási költekezés a szektorban, amelynek eredményeképpen a 81 milliárd forintot is meghaladta a helyhatóságok túlköltekezése. Különösen veszélyes ez a tendencia, mivel az eladósodást a vagyonfelélés gyorsulása is követte: a megszokott 10-11 milliárdos privatizációs bevétel másfélszeresét realizálták az önkormányzatok.

Kedvezőtlen folyamat, hogy az elmúlt négy évben nőtt az önkormányzatok függősége a központi költségvetéstől. Az elmúlt ciklusban 10 százalékkal nőtt az állami hozzájárulások és támogatások aránya az önkormányzatok teljes bevételein belül. Miközben az önkormányzati szektor a zárszámadási adatok szerint 620,5 milliárd forintos támogatásra számíthatott az előző önkormányzati választás évében, az idei évre a költségvetés 815,6 milliárd forinttal számol. Négy év alatt tehát nominálisan közel harmadával nőtt a támogatások összege, miközben az ezt fedező központi költségvetés kiadási főösszege azonos szerkezetben, kamatelszámolások nélkül csak 14,3 százalékkal bővült. Első ránézésre tehát például a minisztériumok által felhasznált összegnél jobban bővültek az önkormányzatok forrásai, ez azonban további pontosítások nélkül félrevezető megállapítás lenne.

Az önkormányzatok nominális támogatásbővülésének hátterében ugyanis elsősorban a közszféra 2002-ben elhatározott jelentős béremelése áll, melynek fedezetét ráadásul csak részben biztosította a költségvetés. A támogatások reálértékét apasztotta a ciklus során 3,6 és 6,8 százalék között ingázó infláció is. A központi támogatások mellett nőtt a költségvetésből átengedett bevételek aránya is, elsősorban a gépjárműadó teljes összegű helyben hagyása nyomán.

Aggodalomra ad ugyanakkor okot, hogy a nominális helyi adóbevétel egyharmados emelkedése ellenére az önkormányzatok összes saját folyó bevétele kisebb részben tudja csak finanszírozni a kiadásokat, mint a ciklus elején. A fejlesztések és a működtetés egyensúlya szempontjából nem kifejezetten előnyös, hogy miközben az utóbbira szánt normatívák lassan elérik a bevételek ötödét, addig a címzett és céltámogatások jelentősége csökkent az önkormányzati büdzsékben az elmúlt négy évben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!