Veszteségesek az önkormányzatok

A Pénzügyminisztérium illetékesei korábban nullszaldós, de legfeljebb tízmilliárd forint hiányra számítottak. Ez már önmagában borúlátónak tetszett, a tapasztalatok szerint ugyanis a választást követő években az önkormányzatok inkább szufficitet szoktak elérni, miután a beruházási roham a szavazások lezárultával alábbhagy.

Óvatos

Nos, a tavalyi évre ez nem volt jellemző, a felhalmozási és tőke jellegű kiadások bő 42 százalékkal haladták meg az országgyűlési előirányzatot, de jócskán alulbecsülték a képviselők a dologi kiadások növekedését is (16 százalékkal). Óvatos, és központilag a szabályozókon keresztül erősen kontrollált bérpolitikának tudható be, hogy a tervezett 950 milliárdot csak hárommilliárddal haladta meg a tényleges kifizetés.

Sajátos módon járult hozzá a hiány növekedéséhez a helyi adó azzal, hogy nagyjából az előirányzatnak megfelelő bevétel folyt be az önkormányzatokhoz ezen a jogcímen. Korábban ugyanis rendre több tízmilliárd forinttal múlták felül a tervezettet az adóbevételek, tavaly viszont a nyolc százalékos növekedés nem hozott többletet az önkormányzatoknak.

Tudták

Az mindenesetre jelez valamit, hogy a minisztérium már az év elejétől 5,9 százalékos GDP-arányos hiányt kommunikált a teljes államháztartási körre, holott az önkormányzatok nominális hiányára vonatkozó becsléseik alapján, 18 575 milliárd forint nominális GDP mellett inkább 5,7 százalékra kellett volna belőniük a deficitet.

A többi alrendszer - költségvetés, tb-alapok és elkülönített állami pénzalapok - együttes hiánya (1054,3 milliárd forint) ugyanis már január elején köztudott volt, csak a települések mérlegeinek összesítésére kellett várni fél évet.