Oroszország gazdag vidék

Jelenleg 119 millió euró értékű megkötött, illetve már a „kapuban álló” építési szerződés köt magyar vállalkozókat az orosz piachoz – jellemezte a helyzetet Fegyverneky Sándor, az önkormányzati tárca főosztályvezetője. A munkák zöme lakásépítésekhez kapcsolódik, ám egyre nagyobb tér nyílik a magyarok számára egyéb projektekben is.

Felújítás, közműépítés

Szó van már műemléki épületek felújításáról, illetve közműépítésről is. Mintegy 10-15 magyar cég mozgolódik most oroszországi építési munkák körül, többségük alvállalkozóként kötődik ottani kivitelezőkhöz. Jellemzően arra törekszenek a magyarok, hogy beszállításuk meghaladja a projekt értékének 25 százalékát, ez a minimumhatára ugyanis annak, hogy exporttevékenységüket a támogatható kategóriába sorolják.

A tárca vezetője, Lamperth Mónika két hete járt Oroszországban, partnere, Vlagyimir Jakovlev építésügyekért felelős miniszter december közepén jön Budapestre, folytatni a megbeszéléseket, és akkor ül össze az orosz–magyar építésügyi munkacsoport is.

Kultúrával kezdik

Az üzleti lehetőségeket nemritkán a kulturális kapcsolatok nyitják meg – emelte ki a nyíregyházi Épker Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Rabóczki László. Az igazgató az idén tavasszal járt a Komi Köztársaság fővárosában, Szivtivkárban, viszonzásul november végén érkezik Magyarországra Torlopov Vlagyimir Alekszandrovics elnök, kíséretének tagjai között az építésügyi miniszterrel és Putyin elnök megbízottjával.

A 240 főt alkalmazó, egy leányvállalatával a román piacon is jelen lévő Épker Oroszországban több tízmilliárd forint nagyságrendű beruházásokra készül. Az idén tízmilliárd forintos árbevételre számító cég Magyarországon főként ipari nagyberuházásokat végez, de a lakásépítésben is jelen van.

Visszatérés tíz év után

Alig várja Lalátka Lajos, a QL Team Kft. vezetője, hogy ismét megnyíljanak előttük az oroszországi kapuk. Cége már a 90-es években dolgozott Moszkvában – bevásárlóközpont, szálloda építésében, városközpont alakításában, a Vörös téri kandeláberek telepítésében vettek például részt –, ám 98-ban belebuktak az ottani pénzügyi káoszba. Nehéz a visszakapaszkodás, sok áttéten keresztül, nehézkesen folyik az ügyintézés.

Nagy gondnak tartja, hogy nincs olyan menedzsmentiroda, amelyik kellően motiválva, üzleti érdekeltség alapján venne részt a partnerkeresésben. Pedig „hihetetlenül gazdag ez a piac” – mondja –, nem beszélve arról, hogy remek ugródeszkát is jelentene Mongólia, Kína irányába.

Az orosz piacon persze nem elhanyagolhatók a kockázatok sem, ez az oka, hogy több társaság üdvözölné, ha magyarországi bankok előfinanszírozásával és hazai pénzintézetek biztosítása mellett folyhatnának a beruházások. Mayer András, a Vegyépszer Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az orosz piacon a fővállalkozási tevékenység jelentősen megváltozott azóta, hogy a cég ott – még a szovjet érában – komoly beruházásokban vett részt. A Vegyépszernél úgy látják, hogy az orosz piaci szerepvállalást a kockázatok alapos elemzésének kell megelőznie.

Nem tartja érdektelennek az orosz piacot a KÉSZ Kft. sem, bár – mint arról Árvai István PR-igazgató lapunkat tájékoztatta – a cég a következő hónapokban nem kezd nagyobb oroszországi projektbe. A KÉSZ az orosz piacra lépéshez felhasználhatja ukrajnai leányvállalatait is. A lehetőségek felmérése céljából a jövő héten utaznak Oroszországba. A cég a térségben főként ipari-kereskedelmi projektekben vesz részt – a jelenlegiek közül a Flextronics munkácsi és a Jabil ungvári gyára emelhető ki.