Pénz és hiány
A Magyar Orvosi Kamara szintén ezért harcol évek óta, szerintük ugyanis harmonizálatlan a magyar munkajogi környezet önmagával és az uniós jogrenddel egyaránt. Ezért már 2000-ben ombudsmanhoz fordultak, aki megállapította, hogy az orvosi ügyeletek és túlmunka ügyében bizonyos kormányrendeletek jogi összeférhetetlenség miatt nem állják meg a helyüket. Ráadásul az országgyűlési biztos mostani jelentése szerint a különböző jogszabályok eltérő szabályokat tartalmaznak az orvosok ügyeleti szolgálatára vonatkozóan.
Az uniós csatlakozást követően Magyarországon is az európai munkaerő-direktívát vezették be, ez azonban nem tárgyalja készenléti munkát végzők különleges helyzetét. Az Európai Bíróság próbálta ezt korrigálni, és az ügyeleti munka idejét is teljes értékű munkaidőnek minősítette. Ha az ügyelet munkaidőnek számít, akkor figyelembe kell venni a napi, heti és éves korlátok betartásakor; így jelentősen csökkenne a vállalható túlórák száma. Magyarországon egy 2003-as jogrendelet szerint a heti 36 óra munkán kívül a munkaadó 8 óra pluszmunkára kötelezheti a munkavállalót, aki további 12 órát önként vállalhat, ez utóbbira azonban 50 százalékkal több ügyeleti díjat kell fizetni.
Ám ha az ügyeleti időt teljes munkaidőnek számítana, az nem csak jelentős többletkiadást jelenthet az államnak, de a túlmunka felső korlátozása miatt az orvoshiányt is tovább generálhatja. Vojnik szerint a problémát több módon próbálják enyhíteni: 2006-ig meg kell szervezni a központi háziorvosi ügyeletet, ezt segíti a sürgősségi fogadóhelyek kiépítése, továbbá, ahol a munkaterhelés nagy, ott műszakokat kell szervezni.