Miklós
-7 °C
2 °C

Fizethetünk a szabad orvosválasztásért

2005.04.26. 07:45
A kormány által áprilisban kiadott egészségbiztosításról szóló törvénymódosításban még szó sem volt a hétvégén bejelentett, már-már reform értékű változásokról. A kormány azt tervezi, hogy fizetni kell majd az egészségügyi ellátásért, amennyiben a beteg azt nem a területileg illetékes intézményben akarja igénybe venni.
A kormány meg kívánja teremteni annak a feltételét, hogy az egészségbiztosításból valóságos biztosítás legyen - írta a kormányzati portál a miniszterelnök szavaira hivatkozva. Bár az ágazat reformjáról továbbra sincs szó, a most bejelentett tervezet egyes részei még drasztikusnak is mondhatóak; ráadásul az egészségbiztosítást érintő ötletek többsége nem szerepelt az áprilisban kiadott egészségbiztosításról szóló törvénymódosításban. Gyurcsány szerint az állampolgárok jelenleg nincsenek tisztában azzal, hogy biztosításáért milyen ellátás is jár nekik.

Szakosodás

A változások valódi oka, azonban sokkal inkább az egyre vállalhatatlanabb rendszer, a különböző erőfeszítések ellenére is feneketlen kassza. Mindez részben annak köszönhető, hogy jelenleg csak 3,8 millió ember fizet járulékot, az intézményrendszer kórházvízfejűségben szenved és túl sok a párhuzamosság. Ez utóbbi kordában tartásáért a kormány azt tervezi, hogy fizetni kell majd az egészségügyi ellátásért, amennyiben a beteg azt nem a területileg illetékes intézményben akarja igénybe venni. Ez viszont részben a szabad orvosválasztás mint állampolgári jog szempontjából lehet aggályos.

Ugyanakkor a jelenlegi ellátórendszeren jelentős különbségek vannak az ország különböző régiói közt. Hiszen míg a fővárosban nem ritkán néhány négyzetkilométeren belül található azonos kapacitásokkal rendelkező kórház, addig több vidéki településen a háziorvosi ellátás sincs megfelelően biztosítva. A jövőben a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségeket csak az erre kialakított speciális centrumokban kezelhetnék. A kormány tervei szerint a jövőben a nem szakosodott intézmények nem számolhatnák el a biztosító felé az ilyen speciális beavatkozásokat. Az ötlet nem új, az egészségügyi tárca évek óta arra törekszik, hogy régiónként szakellátásokra szakosodott egészségügyi centrumokat hozzon létre. Magyarországon jelenleg 12 onkológiai centrum található (ebből kettő a fővárosban), de még vannak olyan régiók, amelyek ellátása ebből a szempontból egyáltalán nem megoldott, viszont a daganatsebészet már minden megyei kórházban van, az ígéretek szerint az év végére teljes lesz a lefedettség.

Három csoport

A kormány továbbra is prioritásként kezeli a sűrgősségi és a járóbeteg-ellátás fejlesztését. Ez utóbbi jelentősen tehermentesíthetné a kórházak aktív ágyait és nem utolsósorban a fekvőbeteg-kasszát. Az így felszabaduló aktív ágyakat a rehabilitációs, a krónikus, illetve szociális ellátásban lehetne hasznosítani. Ez egyébként szerepelt a Kökény Mihály által tavaly kidolgozott egészségügyi reformban is. Abban a szakma is egyetért, hogy az ágyszámot nem kell csökkenteni, viszont átcsoportosításra nagy szükség lenne, hiszen nagy hiányosságok vannak a rehabilitáció vagy a krónikus ellátás terén.

A legnagyobb vitát várhatólag az váltja majd ki, hogy bár megmarad a szolidaritás elvű egészségbiztosítás, a szolgáltatásokat csoportokba sorolnák. Az első csoportba tartoznának azon ellátások, amelyek alanyi jogon járnának mindenkinek, ilyen a háziorvosi szolgálat, a sürgősségi ellátás, az anya- és csecsemővédelem, a közegészség- és járványügy. A második csoportba tartoznának a járulékfizetők, akik igénybe vehetik az alap- és fekvőbeteg-ellátásban hozzáférhető átlagos szolgáltatásokat. Azok pedig akik ennél többet akarnak - egyágyas szoba, ellátás területileg nem illetékes intézményben - alkotják a fizetős harmadik csoportot, akik kiegészítő biztosítással vásárolhatnál meg a pluszszolgáltatásokat. Az egyelőre viszont egyáltalán nem világos, hogy a nyugdíjasok melyik csoportba tartoznak majd. Az viszont már valószínűsíthető, hogy munkaszüneti nap lesz Semmelweis Ignác születésnapja.