Bin Laden Magyarországon nyithatott volna számlát

Két éven keresztül folyt annak a jogszabálynak az előkészítése, mely alapján az ENSZ BT illetve az EU Tanácsa által összeállított, a terrorizmussal összefüggésbe hozott személyeket és szervezeteket felsoroló listán szereplőkkel szemben felléphettek volna a magyar hatóságok, ám a törvény végül nem készült el - erősítette meg az Index információját a Pénzügyminisztérium.

A terrorista pénzek mozgását megakadályozni hivatott jogszabályról a tárca csak annyit árult el, hogy bár több tervezet is készült, egyik sem nyerte el valamennyi minisztérium támogatását. A minisztérium kérdésünkre ugyanakkor elismerte, alkotmányos aggályok is felmerültek a tervezett szabályozással kapcsolatban. Információink szerint egyebek között az okozott fennakadást, hogyan lenne egy a magyar jogban kifejezetten büntetőjogi szankcióként ismert intézkedés, a számlák zárolása, olyan személyekkel szemben megvalósítható, akik ellen nem folyik Magyarországon - sőt, adott esetben egyetlen más államban sem - büntető eljárás.

Oszamának csak három hónapig kellett vigyáznia

A 2001 szeptember 11-e után meghirdetett terrorizmus elleni harc jegyében a magyar parlament is felhatalmazta a kormányt arra, hogy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - ide sorolva az ENSZ BT és az EU Tanács vonatkozó határozatait - 90 napig pénzügyi korlátozásokat foganatosítson egyes államokkal, vagy akár cégekkel, illetve magánszemélyekkel szemben. A kabinet 2002 március 29-én fogadta el erről szóló rendeletét, felsorolva benne több mint 200 terroristagyanús illetve a tálib vezetőt, és 71 céget, mindezt a vonatkozó ENSZ határozat alapján.

Magyarországon így mindössze 2002 áprilisától július elejéig volt legális lehetőség arra, hogy a felsoroltak számláit zárolják, esetleges pénzügyi tranzakcióit megakadályozzák. Azóta ehhez törvényi felhatalmazás lenne szükséges: ez egyébként szerepel az el nem készült jogszabály egyik korábbi tervezetéhez fűzött háttéranyagban is. Eszerint "a 90 nap elteltével a rendelet mellékletében szereplő személyekkel, szervezetekkel és csoportokkal szemben vagyoni jellegű korlátozó intézkedéseket már csak törvényben lehet elrendelni".

A Pénzügyminisztérium szerint a számlák zárolására, illetve a tranzakciók felfüggesztésére eddig is volt lehetőség, mégpedig a büntetőeljárási törvény alapján: a bankok 24 órára maguk is megtagadhatják a teljesítést a pénzmosás gyanús műveleti megbízások esetében, és egyben értesíteniük kell a rendőrséget. Ha azonban ORFK 24 órán belül nem indít eljárást, semmit nem lehet tenni. Az eljárás megindítása márpedig információink szerint ezen esetekben nem lett volna járható út: Oszama Bin Laden ellen például igen nehéz Magyarországon büntetőeljárást indítani, hiszen egyetlen hatóságnak sincsenek vele szemben bizonyítékai, melyek az alapos gyanú megállapításához szükségesek, és kérdéses lehet a magyar szervek joghatósága is. Jogsegély kérelem alapján persze eljárhatnak a magyar szervek, de a nemzetközi együttműködés ezen meglehetősen bürokratikus és hosszadalmas módja bőven hagy időt arra, hogy egy számlát megnyissanak, és arról a kívánt utalásokat végrehajtsák.

Éljen május elseje

A joghézag az uniós csatlakozással - legalábbis nagyrészt - megszűnt: immár közvetlenül hatályosak azok az uniós rendeletek, amelyek alapján a terroristák és az őket támogató szervezetek számlái zárolhatók. Továbbra is hiányzik azonban az uniós szabályok végrehajtására vonatkozó joganyag: így bár aligha kérdéses, hogy az eljárást majd a rendőrségnek kell folytatni, illetve arról - akár közvetlenük - tájékoztatni az Európai Bizottságot, az erre vonatkozó háttérszabályozás kidolgozása még folyik. A minisztérium tájékoztatása szerint vizsgálják, hogy szükség van-e további hatáskörök, jogosítványok biztosítására, adatvédelmi szempontok figyelembevételére annak érdekében, hogy rendőrség megfelelően láthassa el ezen feladatát.

Nem volt terrorszámla

Bár zárolni nem, figyelni lehetett, nyitnak-e "terroristaszámlát" hazai bankoknál: ilyenre nem került sor, feltehetőleg éppen azért, mert a terrorellenes koalícióban résztvevő országok a jogi szabályozástól függetlenül semmilyen értelemben nem minősültek biztonságosnak az érintettek szempontjából. Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is folyamatosan tájékoztatja a pénzintézeteket a nemzetközi szervek által kiadott listákról, ennek köszönhetően derült fény arra az átutalásra is, melyet - 105 ezer forint értékben - egy Pécsett élő szír állatorvos eszközölt egy gyanús palesztin szervezet számára.