Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Százmillió forintra büntették az OTP-t

2006.10.03. 17:00
A GVH százmillió forintos büntetést szabott ki az OTP Bankra. A határozat szerint a bank megtévesztette a fogyasztókat azzal, hogy hirdetéseiben azt állította, hitelkártyáit az ügyfél "akár 45 napig kamatmentesen használhatja". Az OTP szerint indokolatlan a döntés, és megtámadja azt a Fővárosi Bíróságon.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa megállapította, hogy az OTP Bank 2003 októberétől egyes piaci tájékoztatásaiban a fogyasztók megtévesztésére alkalmasan közölte, hogy hitelkártya termékeit a fogyasztó "akár 45 napig kamatmentesen használhatja". Az OTP Bank egyes hitelkártyáira vonatkozó kamattájékoztatás azért minősült jogellenesnek, mert nem tájékoztatta a fogyasztókat arról a lényeges körülményről, hogy a hitelkártyához kapcsolódó kamatmentesség csak bizonyos feltételek teljesülése esetén valósulhat meg. Az OTP Bank jogsértő magatartásáért 100 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.

Akár 45 napig

A versenyhivatal a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmasnak ítélte az OTP-nek azt a tájékoztatásait, amelyben a vállalkozás azt állította, hogy "akár 45 napig kamatmentesen használhatja hitelkeretét", "ilyen jellegű költéseit akár 45 napig finanszírozza a bank", "akár 45 napig kamatmentesen, egyébként csak havi 1,2 százalék kamattal".

Ezek a kitételek a fogyasztók számára ugyanis azt a hamis látszatot keltik, hogy lehetőségük van maximum 45 napig kamat nélkül használni hitelkeretüket, és csak a határidő leteltétől kezdődően kell kamatot fizetniük a felvett hitel után. Az OTP ezen piaci tájékoztatásainak fogyasztók általi ily módon történő értelmezése azért is életszerű, mert a fogyasztók a hitelkártyát nem ingyenesen kapják, hanem éves díjat is kötelesek fizetni.

Az OTP tájékoztatásaival ellentétben azonban a kamatmentesség feltételtől függ, mégpedig attól, hogy a fogyasztó a rendelkezésére álló meghatározott határidőn belül megfizeti-e a hitelkeretét terhelő összes tartozását (azaz vásárlások, készpénzfelvételek, kamatok, költségek és díjak együttes összegét).

Miért büntet a GVH?

A GVH szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru áráról, lényeges tulajdonságáról valótlan tényt állítanak, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon tesznek közzé. Akkor is megtévesztésnek minősül a magatartás, ha az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A vállalkozás által használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

OTP: Indokolatlan bírság

Indokolatlannak tartjuk a hivatal döntését és alaptalannak a bírság összegét, ezért azt az OTP Bank megtámadja a Fővárosi Bíróságon, azt követően, hogy megérkezik írásban a GVH határozata - reagáltak az Indexnek a banknál. Az OTP Bank 2003-ban indította hitelkártya szolgáltatását, amikor már más bankok is kínálták a szolgáltatásokat szinte ugyanazokkal az üzleti feltételekkel és ügyféltájékoztatás mellett, és az azóta piacra lépett hitelintézetek gyakorlata is ezzel megegyező. Józan ésszel és az erre vonatkozó ügyféltájékoztatás, szerződés alapján senki sem gondolhatja komolyan a feltétel nélküli kamatmentes hitelnyújtást. A GVH értelmezésének életszerűtlenségét igazolja az is, hogy a hitelkártya bevezetése óta eltelt időben ilyen értelmezés miatt senki sem fordult panasszal az OTP Bankhoz.

A bank szerint megtévesztésről nem lehet szó, mert bár 2003-ban, a hitelkártya kibocsátásakor rövid ideig valóban volt egy reklám, ami téves információt tartalmazott, ám ezt még akkor a pénzintézet beszüntette. Azonban ezen rövid időtartam alatt is minden más ügyféltájékoztató anyag és a szerződések pontosan tájékoztatták a fogyasztókat. Ennek ellenére a GVH szóbeli indoklásában úgy értékelte, mintha még mindig változatlan formában lenne jelen a három évvel korábbi reklám.

A bank azt is kifogásolja, hogy a GVH úgy állapította meg a 100 millió forintos bírságot, hogy semmilyen viszonyítási alapja nem volt, nem ismerte sem az OTP hitelkártyával kapcsolatos reklámköltségeit, sem az abból származó hasznot.