Mégis ad hitelt falusi házra az OTP

Az OTP Bank felülvizsgálta ingatlanfedezet-értékelési rendszerét, és úgy döntött, hogy az ország valamennyi településén elfogadja a lakóingatlanokat az ingatlan alapú hitelek fedezetéül –, tájékoztatta az Indexet a pénzintézet.

Néhány napja az OTP Bank úgy döntött, hogy a települések egy részében nem fogadja el fedezetnek az ingatlanokat. A döntés mintegy 300 települést érintett, melyeket a bank a saját maga által felállított kockázati rangsorban a III. kategóriába sorolt. A döntés az Index korábbi információi szerint azt jelentette, hogy ezen településekre a hitelügyintézők lényegében a konkrét kérelemben foglaltaktól (az ingatlan állapotától, az önrész mértékétől, egyéb tényezőktől) függetlenül automatikusan elutasították volna a hitelt. Ahogy egy hitelbróker fogalmazott lapunknak: egy héttel ezelőttig senki nem tudta mi az a harmadik kategória, de eddig is nehezebb volt vidéki házakra hitelt kapni, mint egy fővárosi lakásra.

A III. kategóriás településekre vonatkozó tiltást most visszavonta a bank. Ugyanakkor nagyobb kockázat az említett településeken valószínűleg most sem szűnt meg, így a bank hitelezési gyakorlatában sem lesz sok változás. De a bank ezentúl nem utasítja el egyből, ha valaki innen szeretne jelzálogalapú hitelt felvenni. Egyéni elbírálás alapján döntenek a hitel megadásáról vagy elutasításáról.

Az OTP a mostani döntés után azt is jelezte, hogy folytatja konzervatív hitelezési gyakorlatát.

Hogyan kategorizáltak?

A bank forgalomképesség szerint három kategóriába sorolja kockázati szempontból az ingatlanokat. A minősítés alapját mérő- és mutatószámok - ingatlanforgalmi statisztikai adatok, KSH kistérségi elemzések (például migráció), új építésű ingatlanok és a forgalmazott ingatlanok arányszáma – adják. A forgalomképesség a banknak azért fontos, mert ha bedől a hitel, azaz szükségessé válik az ingatlan eladása, és a tartozásnak a vételárból való rendezése, nyilván nem mindegy, hogy sikerül-e eladni egyáltalán az ingatlant. Erre sok vidéki településen ma is csak jóval áron alul van lehetőség.

A közel 3200 magyarországi településen található mintegy 4,2 millió lakóingatlan 1,5 százaléka tartozik jelenleg a harmadik kategóriába, ezek az ország 300 településén vannak. Ez a 300 település része az ország 28 halmozottan hátrányos kistérségének, amelyek a hétéves EU-s költségvetési periódusban helyzetük javításához európai uniós forráshoz juthatnak – magyarázta a bank néhány napja. Ezeknél a településeknél fel is függesztették a jelzáloghitelezést.

A bank dönt, kinek ad hitelt

A banknak alapvető érdeke, hogy olyan ingatlant ne fogadjanak el fedezetként, melynek a kényszerértékesítés alatt hosszadalmas vagy lehetetlen az értékesítése – magyarázta az Indexnek Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója. Azt is hozzátette, hogy ez igazából az ügyfélnek is érdeke, hiszen a bankok hitelbe nem a saját pénzüket adják kölcsön. A betéteseknek pedig akkor tudják kifizetni pénzüket, ha nem dőlnek be a hitelek, vagyis mindenki rendesen fizeti azt.

Müller szerint teljesen normális, ha a jelenlegi helyzetben a bankok szigorítják a hitelezést, és saját üzleti döntésük, hogy kinek adnak hitelt. Egyébként a települések kategóriákba sorolása nem is új jelenség.

Megkérdeztük a bankokat, hogy kik sorolják a településeket különböző kategóriákba, de a pénzintézetek többségétől azt a választ kaptuk, hogy náluk nincs ilyen. A K&H Banknál, a Raiffeisen Banknál és az Erste Banknál nincs ilyen szelekció, a bank értékbecslői minden ingatlant felmérnek, és az ingatlanok értéke településenként nagy eltérést mutathat. A Budapest Banknál még annyit hozzátettek, hogy a befogadható ingatlan értéke minimum ötmillió forint kell, hogy legyen településtől függetlenül.