Indexen a jövő évi adócsomag-tervezet

Végre elkészítette a Pénzügyminisztérium a költségvetés melletti másik fontos, mindenki által nagy érdeklődéssel várt törvénytervezetet, a jövő évi adócsomagot.

Először úgy volt, hogy a tárcának július végére kell megszövegeznie a 2008-ban életbe lépő adóváltozásokat, ám a koalíciós pártok közötti huzavona, valamint a nyári szabadságolások miatt egy hónappal később tette le a szakminisztérium a hatalmon levő pártok és a kormányzati szakértők asztalára a vaskos dokumentumot. Az Index birtokába került anyagban számos érdekesség található úgy is, hogy a törvényjavaslat főbb vonalai ismertek lehetnek, hiszen az a szocialisták és szabad demokraták között július elsején létrejött megállapodásban foglaltakat adja vissza főként. Tudni kell, hogy jelenleg is folyik az államigazgatási egyeztetés a csomagról, a kormány pedig szeptember végén bólinthat rá az előterjesztésre, ám érdemi változás nem nagyon várható.

Luxusadó rafinált technikával

Még a napokban is arról szóltak a hírek, hogy eldőlt, jövőre nem lesz érték alapú ingatlanadó, de arról egyelőre nem döntöttek a kormánypártok, hogy a luxusadó értékhatárát lejjebb szállítsák-e. Nos, a mondat mindkét felére kicsit rácáfol a törvénytervezet.

A magyarázat a következőben rejlik. Egy különleges technikával meg is felezik a luxusadó értékhatárát, meg nem is. 2008. január 1-jétől ugyan továbbra is csak a 100 millió feletti számított értékű lakások és üdülők után kell fizetni a luxusadót, de teljesen másképp, mint idén. Eddig a 100 millió forint számított érték feletti rész fél százalékát kellett leróni, ám ezentúl az 50 millió forintot meghaladó rész fél százaléka illeti meg az államot. Vagyis bár csak a 100 milliónál drágábbnak ítélt lakások és ingatlanok után lehet majd kivetni a sarcot, de az alapja az 50 milliót meghaladó rész lesz.

Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk azt, hogy az 50 milliónál értékesebb ingatlanok után is le kell leszurkolni adóforintokat. Ezzel szemben tehát az a helyzet, hogy a 100 milliónál magasabb számított értékűek tulajdonosait érinti az elvonás. (A hibáért elnézést kérünk.)

Lényeges változás még, hogy idén még csak a magánszemélyek voltak az adóalanyok, ám ezentúl már minden 100 milliónál értékesebb lakást vagy üdülőt magáénak mondó tulajdonosnak, vagyis a magánszemélyeken kívül a vállalkozásoknak is kell bizony perkálniuk. (Önkormányzati, közigazgatási és non-profit szervezetek mentesülnének az adófizetés alól.)

Elmagyarázzuk, mi is a már említett számított érték. A most is hatályos luxusadótörvény tartalmaz egy táblázatot. A táblázat megyénként, fővárosi kerületenként, településtípusonként (megyei jogú város, város, község) és a lakás jellegétől (egylakásos épületben van-e, vagy többlakásosban, illetve üdülő-e) függően tartományt ad meg a négyzetméterárra vonatkozóan. Az illetékes önkormányzat a tartományon belül - akár külön övezeteket is kialakítva - meghatároz egy négyzetméterárat. Az adott övezetben levő lakásoknál a négyzetméterár és az alapterület adja ki az adott ingatlan értékét. Ezt az értéket korrigálni kell: a korrekció mértéke függ többek között a lakás életkorától, fekvésétől, a szobaszámtól, attól, hogy hányadik emeleten van, a tömbházban van-e lift, mikor újították fel. A korrekció után adódó szám a számított érték, vagyis ezt kell nézni, túl van-e most a 100 millió forinton, vagy sem. Jövőre a négyzetméterárakat felemelik, de ugyanezt a metodikát kell alkalmazni a számított érték meghatározásánál.

A lapunkhoz került dokumentumban található melléklet alapján például Budapesten az V. kerületben levő többlakásos épületben levő lakás négyzetméterára 350 ezer és 700 ezer forint közötti lehet. Tételezzük fel, hogy valahol középtájon állapítja meg az önkormányzat a számításnál használt négyzetméterárat, a könnyebbség kedvéért legyen ez félmillió forint. Ha ez 80 négyzetméter alapterületű, akkor így 40 millió forint érték adódik. De ha ez mondjuk 10 év alatti életkorú, máris 1,15-tel kell szorozni ezt. Ha légkondicionált, még további 1,1-gyel, ha nem északra vagy belső zárt udvarra néz, akkor még 1,05-tel, ha legalább a másodikon van és van lift, még 1,05-tel, ha duplakomfortos, újabb 1,1-gyel kell szorozni. Nos, ebben az esetben 60 millió fölé kúszik a számított ár, de még így sem lépi át a bűvös 100 milliót és így nem kell fizetni luxusadót. Vidéken pedig még nehezebb bekerülni az elitklubba. Ezért továbbra is az lesz jövőre, hogy kevés adóalany lesz, akinek fizetnie kellene.

Az építményadó bőrébe bújtatott ingatlanadó

Ezzel nincs vége, 2009-ben még tovább léphet a kormányzat, amennyiben elfogadják a koalíciós megbízás alapján dolgozó PM törvényszövegét. Akkor már nem lenne 100, vagy ha úgy tetszik, 50 milliós határ, elképzelhető, hogy akár már a 10 millió forint értékű lakás, telek, üdülő, illetve más épület után meg kell fizetni a terhet. Azt a terhet, amit már nem luxus-, hanem építmény- és telekadónak hívnak.

Hasonló a módszer, vagyis a táblázatban foglalt négyzetméterárak és övezetek kialakításával, korrekciós tényezőkkel adódik egy számított érték. Az illetékes önkormányzat arról dönthetne, alkalmazza-e a maximális 0,5 százalékos adókulcsot magánszemélyek tulajdonában álló lakások, üdülők vagy más építmények után, illetve kivet-e legfeljebb 1,5 százalékos adót a többi, tehát kereskedelmi, vállalkozási célú, vagyis a vállalkozások tulajdonában álló építmények után. Persze mondhatja azt a képviselőtestület, hogy 0 százalékos adót vet ki, de dönthet a maximális mérték mellett is, vagy a kettő között. Utóbbi két esetben minden lakástulajdonosnak fizetnie kellene, bármekkora kis értéket is képvisel lakása.

A tervezet magyarázatában szerepel, hogy ez csak egy lehetőség, mivel az önkormányzat mondhatja azt is, hogy inkább nem vet ki érték alapú építmény- és telekadót, hanem megmarad a terület alapúnál, vagy a kommunális és idegenforgalmi adónál. Ám a kormányzat célja, hogy a luxusadó értékhatárának megfelezésével és a négyzetméter-táblázat frissítésével megalapozza, hogy a helyhatóságok inkább az érték alapú építmény- és telekadó (értsd: ingatlanadó) mellett tegyék le a voksukat 2009-ben. Ez a magyarázat szerint igazságosabb érték alapú ingatlanadóztatáshoz vezetne. Ma is van lehetőség érték alapú építmény- és telekadó kiszabására, de ezzel mindösszesen négy (!) önkormányzat él. Az adó alapja ráadásul nem is a valóságoshoz közel álló érték, hanem a forgalmi érték fele.

Annyi tudnivaló van még ehhez, hogy az építménytulajdonosoknak bevallást kell majd benyújtaniuk a lakás, üdülő, garázs, melléképület, telek, más épület fontosabb paramétereiről. Az adóhatóság pedig az illetékhivatali adatokat is nézi majd, amikor kiszabja az alkalmazandó négyzetméterárat. Sok panaszra nem számítanak a PM szakemberei. Ezt azzal indokolják, hogy a törvényben lesz leírva a négyzetméter-tartomány és a korrekciós tényezők, a helyi önkormányzat pedig a helyi sajátosságoknak megfelelően övezeteket alakíthat ki és választhatja ki az egyes övezetekre érvényes négyzetméterárakat. Ebből kiindulva csak akkor lenne fellebbezhető az adó mértéke, ha az adóhatóság számítási hibát vét.

Jó lesz nem sokat keresni

A személyi jövedelemadót érintő többtucatnyi változás vegyes képet mutat, van, aminek következtében több marad a zsebünkben, de lesznek bosszantó módosítások is. A jó hírrel kezdjük: az 1-2,7 millió forint között keresők járnak igazán jól az adójóváírás átalakításával. Az adójóváírással és a kiegészítő adójóváírással együtt tett havi 63 ezer forintot adómentessé a kormány eddig. A baj az a rendszerrel, hogy aki 1,7-2,1 millió forint bruttó jövedelmet szerez egy évben, annak nagyon magas a marginális kulcsa, ami annyit tesz, hogy ennél a szintnél újabb ezer forintnyi bruttó jövedelemnövelésből 540 forintot elvisz az szja. Ezt küszöbölik ki azzal, hogy a kiegészítő adójóváírást beolvasztják az adójóváírásba és széthúzzák a kifuttatási tartományt.

Ez azt jelenti, hogy aki évente 1 millió 250 ezer forintnál többet, de 2 millió 762 ezer forintnál kevesebbet keres, az a havi 11340 forintnyi adójóváírás egy részét veheti csak igénybe. (Most 1 millió és 2,1 millió a két végpont.) Ezzel az intézkedéssel 30 milliárd forinttal több marad a zsebünkben.

A veszteség kiolthatja a nyereséget

Az megint az emberek számára jó lépés, amit a befektetési jegyeknél szándékozik megtenni a PM. Most az a szabály, hogy a befektetési jegyen elért nyereséget le kell adózni, mégpedig 20 százalékot, de ha egy papíron nyereségem van, egy másikon viszont buktam, a veszteséggel nem csökkenthetem a nyereséget mint adóalapot. Ez a részvények adásvételénél másként van, azaz ott a nyereséggel szembe lehet állítani a veszteséget. A szaktárca a tőzsde nyomásának engedve úgy gondolja, a befektetési jegyeknél is legyen ez a rendszer. Sőt, a külföldön forgalmazott befektetési jegyeknél is ugyanígy lehet majd eljárni.

A játékszenvedélyeseknek kedvez, hogy ezentúl a fogadásokból származó nyereséget nem kell majd leadózni.

Sok probléma származott abból, hogy amikor az érintett valamelyik önkéntes kölcsönös pénztárba akarta utaltatni az őt megillető, a megtakarítás után járó adókedvezményt, nem adta meg a pénztár bankszámlaszámát, mert vagy nem tudta, vagy a nyomtatványon nem találta. Jövőre a pénztárnak, amikor kiadja az igazolást a magánszemély részére, fel kell tüntetnie a bankszámlaszámát.

Lakást akarsz eladni? Légy körültekintő!

Eddig tartott a kívánságlista, van azonban egy fontos pont, ahol inkább kedvezőtlen irányú változtatásra van kilátás. Amikor lakást adunk el, a jelenlegi szabály szerint ha nem abban az évben veszünk másikat, vagy egy másik meglevőt újíttatunk fel, esetleg rokonunknak segítünk lakásgondjának megoldásában, a lakáseladásból származó jövedelem után le kell róni 25 százalékos személyi jövedelemadót. Egy kivétel van: ha a lakást legalább 15 évnél régebben szereztük. Ha öt éven belül lakást veszünk ebből a pénzből - vagy a felsoroltakat csináljuk -, az adó visszajár. Ezt az egészet kell eltörölni gyorsan a PM szerint, aminek oka, hogy az EU nem engedi ezt a gyakorlatot.

Januártól úgy működne - természtesen az új értékesítések esetében -, hogy adót nem lehetne visszakérni, de fokozatosan csökkenő adót csak akkor kellene fizetni, ha 5 éven belül szereztük azt a lakást, amit most eladunk. Van még két mentőöv akkor is, ha öt esztendőnél nem régebben tettünk szert a lakásra. Egyrészt ha saját magunknak vagy közeli hozzátartozónknak idősek otthonában biztosított férőhelyet biztosítunk ebből. Vagy bízhatunk az APEH jóindulatában: az adóhatóság szociális, vagyoni, jövedelmi helyzetre való tekintettel, figyelemben véve, hogy mire költjük a lakásból származó pénzt, mérsékelheti vagy akár teljes egészében el is engedheti az egyébként befizetendő adónkat.

Nyugi, marad az eva és az ekho

Szintén személyeket - de nem feltétlenül magánszemélyként, hanem vállalkozóként - érint kedvezően néhány apróbb módosítás. Az egyéni vállalkozók pillanatnyilag évente 60 ezer forintot számolhatnak el internethasználati díj címén költségként. Jövőre ez úgy lenne, hogy a teljes díj 50 százalékát írhatnák le költségként, ha a telephelyük megegyezik a lakásukkal, és teljes összegét, ha a két cím különbözik.

Az is látszik, hogy jövőre marad az eva és az ekho. Utóbbiaknál a kedvezményezetti kört kibővítik a színházban dolgozók egy részével, a színházi fodrász, a színházi kikészítő, a díszítő és a díszletező is ekhózhat jövőre. Minden ekhózót érint, hogy lehetővé teszik, ő maga állapítsa meg és fizesse be a kifizetőt terhelő ekhorészt.

Még drágább lesz a cigaretta

A cigaretta jövedéki adója emelkedett tavaly szeptemberben, idén áprilisban és újfent szeptemberben. A kormánynak megtetszhetett ez, mivel jövőre ismét két ízben, áprilisban és szeptemberben növeli a cigaretta és az egyéb dohánytermékek jövedéki adóját. Erre az uniós minimumszinthez közelítés miatt van szükség, indokol a szaktárca.

Szintén a jövedéki adót érinti, hogy olyan előírást iktatnának be a jogszabályba, amely visszaszorítaná a jövedékiadó-emelés előtti "bespájzolást" a termékekből. A csempészektől eddig is elkobozhatták a csempészésnél használt autót. Jövőre már el is szeretnék árverezni a kocsikat. A vámosok ezen túl még további eszközökkel fokoznák az ellenőrzések eredményességét.

Egyszerűsítenek rendületlenül

Nagy dobra verték az adóbevallások egyszerűsítését, az adóadminisztráció enyhítését, ennek meg is vannak a jelei a törvényjavaslat-tervben. A munkaadói járulékot, a rehabilitációs, a szakképzési és az innovációs hozzájárulást összevonnák, úgy, hogy az ezeket kiváltó közteher alapja a bruttó bér lenne, mértéke pedig 5,5 százalék. Ez a mérték kicsivel nagyobb, mint a négy mostani elvonás mértékének összege, de összességében ugyanakkora terhet (közel 350 milliárd forintot éves szinten) jelent, mert más a járadék alapja. Ezt egy számlára kell fizetni az eddigi négy helyett.

Végleg eltörölnék a többi kis adót, tehát elbúcsúzhatunk az olyan egzotikusan hangzó sarcoktól, mint a kulturális, a földvédelmi és az erdőfenntartási járulék, a vadvédelmi, a halászatfejlesztési és a tenyésztési hozzájárulás.

Szintén egyszerűsítés, hogy a társadalombiztosítási alapokat megillető befizetéseket (munkáltatói tb-járulék, egyéni egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék) szintúgy egy számlára kell teljesíteni. A felosztás az állam feladata lesz. (A járulékok között átrendeződés lesz, de összességében nem emelkednek.)

Könnyítés lesz, hogy az elektronikus ügyintézést bővítik: például bejelentést, változásbejelentést lehet elektronikusan teljesíteni a bevallást amúgy is elektronikusan intéző vállalkozás számára. Adóigazolás kiadására vonatkozó kérelmet is lehet így előterjeszteni, az igazolást is elektronikus úton juttatja el az állami adóhatóság az érintettnek. Az adószámla adatait is le lehet kérdezni. Ami bosszantó lehet, hogy a havi elektronikus adóbevallást beadóknál a kitöltendő mezők száma gyarapodik.

Tovább bővülnek az APEH által közzétett feketelisták. A jövőben valamennyi adószámmal rendelkező jogi személy adatait, a szankciós törléssel érintett adószámokat és azt is nyilvánosságra hozza az adóhivatal, hogy mely adózókkal szemben folytat végrehajtási eljárást.

Vállalkozók, figyelem!

A szolidaritási adóként elhíresült, hivatalos néven különadónál a feltöltési kötelezettség csak a megelőző évben legalább 50 millió forintos árbevételt elérőkre vonatkozik majd.

A társasági adóban a holdingtársaságok Magyarországra csábítását szolgáló néhány változtatást látna szívesen a PM. Főleg a kisvállalkozások örülhetnek annak, hogy az adómentes fejlesztési tartalék feltételei között az adózás előtti nyereség 25 százalékos határát megdupláznák. Ettől 10 milliárd forintos bevételkiesést remél a pénzügyi tárca, vagyis ennyivel kevesebb adót kell a cégeknek megfizetniük. Ezt azonban ellensúlyozná a bankokra és más pénzügyi intézetekre vonatkozó szabály szigorítása.

Ne borítsa a konvergenciaprogramot

A Pénzügyminisztérium szerint az adócsomag két feltételnek is megfelel. Egyrészt nem veszélyezteti a konvergenciaprogram megvalósítását, az államháztartási deficitcél 2008-as teljesítését. A törvényszöveghez mellékelt magyarázat azonban csak a fent említett három intézkedés államháztartási hatásait számszerűsíti, a többiről nem ad információt.

Másrészt az adóadminisztráció terén tervbe vett könnyítések révén az üzleti környezet javul, ami jótékonyan hat a befektetési kedvre.