Natália
-3 °C
7 °C

Pálinka helyett boszorkányfing?

2001.05.09. 14:07
A magyar kormány - hasonlóan az olaszok grappájához - le szeretné védetni a "pálinka" nevet, hogy az EU-csatlakozás után csak azt az italt nevezhessék így, amelyet magyar földön, magyar gyümölcsből párolnak le - tudta meg az Index. Ha ez sikerül, az nem annyira a külföldi, mint a hazai szeszgyártókat döngöli az agyagba, hiszen új nevet kell találniuk a Valódi Vegyesnek és társainak, amelyek ipari alkoholból és aromából készülnek.
Lázas munka folyik a színfalak (hordók?) mögött a Magyar Szeszipari Szövetségnél: új nevet kell találniuk egy annyira alapvető élelmiszernek, mint a pálinka. "Olyan feladat, mintha a kenyeret kellene újra elneveznünk" - fogalmazott egy neve elhallgatását kérő, patetikus keresztszülő. A tét pedig igazán nem kicsi, hiszen az ügyben lelkesen lobbizó Font Sándor MDF-es képviselő szerint a hazai gyártók termelésének 80 százaléka garantáltan gyümölcsmentes.

A szeszszagú kezdet

Gyula a jelek szerint a szürreális fesztiválok városa: a kolbásztöltő megmozdulásáról híres békési településen 2001. április 6-án kisüsti pálinkafőző tömegmegmozdulást rendeztek, amelyen Fonttal együtt megjelent Arnold Mihály, a VPOP parancsnoka és Varga Mihály pénzügyminiszter. A három közéleti személy itt esküdött össze, hogy beszállnak a pálinka név megszerzéséért folytatott harcba. A magyar kormány másfél évvel korábban jelezte az Európai Uniónak, hogy azt szeretné: ilyen elnevezéssel csakis magyar gyümölcsből - és csak abból -, magyar felségterületen, magyar technológiával lehessen kisüstben főzni.

Pete nem találgat

Valódi Vegyes Boszorkányfing
Könnyű mással szórakozni - gondolta az Index riportere, ezért pályázatot hirdetett a cégen belül: ki hogyan nevezné át a pálinkát, ha muszáj lenne neki. A beérkezett pályaművek fényében a Szeszipari Szövetség három megismert tippje egyáltalán nem nevezhető kínosnak.

Voltak, akik nem tudtak, vagy akartak szabadulni a "pálinka" szó vonzó hangalakjától, és azt igyekeztek variálni. Ebbe az iskolába tartozik a "Palkó Kedvence", a "Tömzsi Pali", a családias "Palika", az egyetlen szerzőtől származó "pántlika-pláinka-pálikna-palinká" sorozat, a hagyományörző "pályinka", illetve a többeknek eszébe jutó becenév, a "pálesz". Ki venne azonban "Barack Tömzsi Pali" feliratú szeszt?

Markáns tábort alkottak a pálinkagyűlölők, akik indulataikat a névadás idejére sem voltak képesek félretenni. Ők kreáltak olyan neveket, mint észrontó "metilke", "technokol", "pancs", "kómahozó", "nehézlé", "barbon".

A Mindenáron Definiálók szüleménye a "tömény gyümölcs", az "alkohollal dúsított gyümölcslé", illetve a gyűlölők halmazában is joggal megjelenő "nem gyümölcsalapú alkoholtartalmú ital".

Valószínűleg kollégiumban töltötte legszebb éveit a "gyorsító" és a "gyorshalál" szerzője, míg az "etilke" keresztapja nyilvánvalóan újságíróbőrbe bújt kémikus.

Tehát nincs mit szégyenkezniük a szövetség tagjainak. Annál inkább pirulhatnak őseink - különösen a Szeged környékiek - akik évszázadok alatt a következő listát bírták összehozni: gorolyka, gorelyka, gurulyka, goselka, rabasunka, brabasunka, babinka, dühütke, dühöttke, kugyi, bugyi, gugyi, lámpás, szemvíz, nerángass, papramorgó, anyatej, boszorkányfing, kerítésszaggató, lacibetyárköpés, majomtej, nyakolaj, piaclégyköpés, geberdusz, papramorgó, gyűlölömital.

Általános javaslatunk az Olvasónak, hogy miután kiötlötte saját verzióját, tegye elé azt, hogy "valódi vegyes", majd vizionáljon maga elé egy szupermarket-polcot.

Aki úgy érzi, hogy nálunk is jobb nevet talált ki, rövid indoklás kíséretében küldje el ötletét címünkre. A legjobb keresztszülő jutalma egy palack százszázalékos tisztaságú boszorkányfing.

Pete Nándor, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának főosztályvezető-helyettese posztjánál fogva nem nyilatkozhatott a magyar esélyekről, annyit azonban elárult, hogy a konkrét tárgyalások még nem kezdődtek el a témában, bár a jövő héten Brüsszelben "technikai egyeztetést" tartanak. Pete megerősítette, amit az agrártárca munkatársa, Szegediné Fricz Ágnes is elmondott: ha az EU rábólint a magyar kérésre, a hazai gyártók természetesen nem forgalmazhatják tovább pálinka néven azt, amit az Index Élelmiszeripari Kutatócsoportja korábbi vizsgálatai alapján amúgy is érdemtelennek tartott erre. Vagyis a magyarországi kínálat túlnyomó többségét.

A geberduszok nem azok, aminek látszanak

Ezek az italok - és nemcsak a 'kommersz' kategóriába soroltak - a szakzsargon szerint -"hidegutas pálinkának" számítanak, ami finomkodó stilizálása a szörnyű valóságnak, nevezetesen annak, hogy főzés nélkül, ipari etilalkohol és aromák egyszerű összekeverésével készülnek. A termék ráadásul mindössze 15 százaléknyi főzött pálinka hozzáadásával a "kommerszből" felkerülhet a "különleges" kategóriába. Ha a magyar kérelmet meghallgatják, az összes ilyen terméket át kell keresztelni.

A "hidegutas" műfaj népszerűsége érthető, hiszen egy liter százszázalékos tisztaságú ipari etilalkohol - amelyet magas tornyokban állítanak elő krumpliból, kukoricából, búzából és egyéb magvakból - körülbelül 100 forintba kerül, míg ugyanennyi valódi gyümölcspárlat önköltsége ennek nagyjából hatszorosa. Font Sándor szerint egy liter igazi pálinkát lehetetlen 1200-1400 forintnál olcsóbban előállítani, így a "valós piaci ár" 2-3000 forint körül lenne palackonként.

Winnetou sosem hal meg

Magyarországon megindultak a névadási munkák - mondta Pete Nándor.
Ön milyen nevet adna? - kérdezte az Index.
Tüzes Víz. Csak vicceltem - mondta Pete Nándor.

Amit eddig ittak, az nem pálinka volt

A szakma próbálja megtalálni a nevet - nyugtatott meg Győri László, a Szeszipari Szövetség főtitkára. Annyira próbálják, hogy már munkacsoportot is alakítottak erre. A feladat mindenképpen kemény.

Nem mondhatjuk az embereknek, hogy amit eddig ittak, az nem pálinka volt - érzékeltette Győri a probléma fogósságát. Pedig nincs más választás, hiszen Pete Nándor szerint az unió nem díjazza a "PÁLINKA-jellegű frissítő ital"-jellegű fogalmazást. Ez ugyanis könnyen kitalálható módon megtévesztené mondjuk azt a bajor polgárt, aki - hogy, hogy nem - éppen feketecímkés keceli cseresznyével edzene a bőrnadrágvarró verseny előtt.

Lendületben a kreatívok

Na és eddig mit talált ki a szövetség munkacsoportja? Csak néhány szövegösszefüggéséből kiragadott példát! Győri László képes volt meglepni az Index riporterét. "Tömény, kommersz, szeszes ital" - közölte, majd gyorsan hozzátette, hogy a dolog még nagyon az elején tart.

A Szeszipari Szövetség, bár támogatja a kormány pálinkaügyi buzgalmát, a jobbnál jobb névötletek ellenére érthető módon kicsit tart a váltástól, ezért az is felmerült, hogy átmeneti időszakot kérnek addig, amíg bele nem sulykolják a pincekocsmák lakóiba, hogy más néven, de ugyanarról lesz szó azután is.

Mi lesz a kisüstökkel?
A név stoppolásán felül az egyedi magyar pálinkafőző-hálózat megmentéséért is birkózni kell a csatlakozási tárgyalásokon. A személyes fogyasztásra szánt italt a hazai termelő a 630 főzde valamelyikébe viheti el, ahol a gyanús szagú cefréből még gyanúsabb pálinkát állítanak elő a fináncok által szigorúan ellenőrzött gépeken. "Több száz plomba van egy ilyenen" - magyarázta tiszteletteljes hangon egy szakmabeli. Font Sándor tudomása szerint az EU azért húzta fel a szemöldökét a tárgyalásokon, mert "nem akarta érteni" a speciálisan magyar szisztémát, illetve mert azt nem találta eléggé higiénikusnak. Az agrártárca egyik szakértője ettől némileg eltérően azzal indokolta a kezdeti húzódozást, hogy aki kannibalisztikus indíttatásból "önfogyasztásra" gyártat alkoholt, az körülbelül fele annyi jövedéki adót fizet, mint a gyárak. Pete Nándor szintén ezt az értelmezést erősítette meg. Font tudomása szerint az EU ebben a kérdésben hajlik a magyar álláspont elfogadására, vagyis engedni fogja a "kisüstök" továbbélését.