Még sok százmilliárdba kerülhet az M5-ös

2004.02.12. 16:13
Az állam 21 milliárd forintért vásárolta ki az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Rt. részvényeinek 40 százalékát. Ahhoz azonban, hogy a sztráda matricás legyen, évente 15-20 milliárd forintnyi rendelkezési díjat kap a koncessziós társaság. Az AKA eddig összesen 12,4 milliárd forint állami támogatást kapott kiesett bevételei pótlására. A koncesszió 35 évre szól, ebből tíz év telt el. Ha az állam nem vásárolja meg a részvények maradék 60 százalékát, 25 év alatt több százmilliárd forintot fizethet ki a koncessziós társaságnak.
Csillag István gazdasági miniszter szerint az autópálya üzemeltetése "jó üzletnek bizonyult" az eddigi tulajdonosoknak. Az állam 80 millió euróért, vagyis 21 milliárd forintért vette meg az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. részvényeinek 40 százalékát. Ezen felül az idén további 12,6 milliárd, 2005-ben pedig 17 milliárd forint bérleti díjat fizet a társaságnak, hogy az Európa legdrágább autópályájaként is elhíresült sztráda betagozódhasson a matricás rendszerbe. A költségvetésnek évente 15-20 milliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat kell fizetni, amivel megvásárolja a szolgáltatást, illetve pótolja a társaságnak a kieső bevételt.

Ezen kívül az AKA jelöli meg, ki építheti tovább az autópályát Szegedig 97 milliárd forintért. Ezt az összeget az AKA Rt. fizetné ki hitelből a kivitelezőnek. A meghosszabbított autópálya után nagyobb rendelkezésre állási díjat fizet az állam, egyes források szerint az összeg elérheti az évi 24 milliárd forintot. A koncesszió 35 évre szól, ebből tíz év telt el. Ha az állam nem vásárolja meg a részvények maradék 60 százalékát, 25 év alatt több százmilliárd forintot fizethet ki a koncessziós társaságnak.

Többször próbálkoztak

A magas M5-ös autópályadíjak miatt a kezdetek óta folyamatos volt a lakosság és fuvarozók tiltakozása, az egymást követő kormányok és a cég többször is egyeztettek ez ügyben - eredmény nélkül. Az Orbán-kormány is tervezte az M5-ös visszavételét állami tulajdonba, azonban nem sikerült megállapodnia az AKA Rt.-vel.

Az államtól kapott támogatás és a bevételek (ezer forintban)
1998 809617 -
1999 2395365 5233076
2000 2986829 7087554
2001 3865027 6334323
2002 1479729 7900858
2003 846432 (jún.-ig) 8953352

Medgyessy Péter miniszterelnök egy december végi kormányülésen ultimátumot adott Csillag István gazdasági miniszternek az M5-össel kapcsolatban. Rendeletben szólították fel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt írjon ki közbeszerzési eljárást a sztráda továbbépítésére, illetve állapodjon meg a koncessziós társasággal a kivásárlásról.

Az M5-ös története

Az M5-ös autópálya megépítésére és üzemeltetésére 1994. május 2-án jött létre koncessziós szerződés a nemzetközi versenytárgyaláson győztes francia Bouygues vezette konzorcium és a magyar kormány között. A szerződést Schamschula György, a rendszerváltás utáni első kormány közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere írta alá.

A konzorcium tagjai voltak a Bouygues, a Screg építővállalat, az osztrák Bauholding és a Magyar Aszfalt Kft., e cégek alakították meg 1994. augusztus 1-jén az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-t. Az azóta történt kivásárlások után jelenleg az AKA Rt. osztrák-német-francia főrészvényesei a Bau Holding AG 36,49 százalékot, a Bouygues S.A. 29,05 százalékot, a Colas S.A. 12,45 százalékot birtokol, kistulajdonosok is vannak a cégben, köztük a Strabag Építő Kft.

A szerződés - amelynek pontos tartalma egészében máig nem ismert - a Horn-kormány idején módosult. Lotz Károly, az akkori közlekedési miniszter írta alá a módosításokat, amelyek szerint az állam az alacsony forgalom miatti veszteségek után "árnyékdíjat" fizet a cégnek, ami évi több milliárd forint lehet.

A támogatás

A koncessziós társaság 1998 és 2003 júniusa között összesen 12,4 milliárd forint állami támogatást kapott - tudta meg az Index. A támogatást 2004-ben már nem vette igénybe a társaság - nyilatkozta lapunknak Garai Valéria sajtófőnök.

Az 1995-ben módosított szerződésbe az is bekerült, hogy AKA Rt. a korábban megépült szakaszokat is bevonhatta az útdíjas rendszerbe, illetve az M5-ös autópályával párhuzamos utakat nem lehet bővíteni.

A 35 évre szóló koncessziós szerződés szerint az AKA Rt. feladata volt megterveztetni , finanszírozni, megépíttetni, működtetni és fenntartani az M5-ös autópályát az országhatárig. Az autópálya a koncessziós időszak végével visszakerül a magyar állam tulajdonába.

A Budapesttől Kiskunfélyegyházáig tartó szakasz megépítése 70,7 milliárd forintban kerül. Ebből 12,8 milliárd forintot az AKA Rt. alapítói saját beruházásból, míg mintegy 58 milliárd forintot bankhitelekből finanszíroztak. A legfőbb hitelező a londoni székhelyű EBRD, amely viszontbiztosítja a finanszírozásban részt vevő 14 kereskedelmi bankot. A pénzügyi lebonyolítást a frankfurti Commerzbank AG végzi, és magyar bankok, a Budapest Bank vezetésével forint hitelt nyújtottak az AKA Rt.-nek. Az AKA hiteléből még mintegy 53,3 milliárd forint adóssággal rendelkezik.

Az AKA bevételei

Az AKA bevételei az autópályadíjból származnak, elsődlegesen ez fedezi a fenntartást és javítást, illetve a kölcsönök visszafizetését. Az AKA Rt. 1999-től 35,5 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. Garai Valéria elmondta, amíg a hiteltörlesztés folyik, addig a bevételek és a kiadások egyensúlyban vannak egymással.

A cégnek a koncessziós szerződése szerint 2003 december 31-ig volt opciós joga az autópálya továbbépítésére Kiskunfélegyházától Szegedig, illetve a déli országhatárig, ami mintegy 60 kilométer. A sztráda azonban még mindig csak Kiskunfélegyházáig tart. A mostani megállapodással a kormány meghosszabbította ezt a jogot, hiszen az AKA Rt. jelölheti ki az kivitelezőt, aki 97 milliárd forintért építheti tovább a sztrádát.

A Fidesz vizsgálódna
A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az M5-ös kivásárlásának ügyében. A párt frakcióvezetője szerint a kormány a részleges kivásárlással egyértelműen rossz üzletet kötött, hiszen közel 580 milliárd forintot fog kifizetni a magyar adófizetők pénzéből 26 év alatt, szemben a teljes kivásárlás összesen százmilliárdos költségével. Áder János úgy látja, Medgyessy Péter miniszterelnök döntésével inkább képviselte egy francia cég, mint a magyar nép érdekeit. Áder János azt kérte, hogy a kormány semmiképpen se írja alá február végén a szerződést, és követelte a szerződéstervezetek nyilvánosságra hozatalát.