Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Még sok százmilliárdba kerülhet az M5-ös

2004.02.12. 16:13
Az állam 21 milliárd forintért vásárolta ki az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Rt. részvényeinek 40 százalékát. Ahhoz azonban, hogy a sztráda matricás legyen, évente 15-20 milliárd forintnyi rendelkezési díjat kap a koncessziós társaság. Az AKA eddig összesen 12,4 milliárd forint állami támogatást kapott kiesett bevételei pótlására. A koncesszió 35 évre szól, ebből tíz év telt el. Ha az állam nem vásárolja meg a részvények maradék 60 százalékát, 25 év alatt több százmilliárd forintot fizethet ki a koncessziós társaságnak.
Csillag István gazdasági miniszter szerint az autópálya üzemeltetése "jó üzletnek bizonyult" az eddigi tulajdonosoknak. Az állam 80 millió euróért, vagyis 21 milliárd forintért vette meg az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. részvényeinek 40 százalékát. Ezen felül az idén további 12,6 milliárd, 2005-ben pedig 17 milliárd forint bérleti díjat fizet a társaságnak, hogy az Európa legdrágább autópályájaként is elhíresült sztráda betagozódhasson a matricás rendszerbe. A költségvetésnek évente 15-20 milliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat kell fizetni, amivel megvásárolja a szolgáltatást, illetve pótolja a társaságnak a kieső bevételt.

Ezen kívül az AKA jelöli meg, ki építheti tovább az autópályát Szegedig 97 milliárd forintért. Ezt az összeget az AKA Rt. fizetné ki hitelből a kivitelezőnek. A meghosszabbított autópálya után nagyobb rendelkezésre állási díjat fizet az állam, egyes források szerint az összeg elérheti az évi 24 milliárd forintot. A koncesszió 35 évre szól, ebből tíz év telt el. Ha az állam nem vásárolja meg a részvények maradék 60 százalékát, 25 év alatt több százmilliárd forintot fizethet ki a koncessziós társaságnak.

Többször próbálkoztak

A magas M5-ös autópályadíjak miatt a kezdetek óta folyamatos volt a lakosság és fuvarozók tiltakozása, az egymást követő kormányok és a cég többször is egyeztettek ez ügyben - eredmény nélkül. Az Orbán-kormány is tervezte az M5-ös visszavételét állami tulajdonba, azonban nem sikerült megállapodnia az AKA Rt.-vel.

Az államtól kapott támogatás és a bevételek (ezer forintban)
1998 809617 -
1999 2395365 5233076
2000 2986829 7087554
2001 3865027 6334323
2002 1479729 7900858
2003 846432 (jún.-ig) 8953352

Medgyessy Péter miniszterelnök egy december végi kormányülésen ultimátumot adott Csillag István gazdasági miniszternek az M5-össel kapcsolatban. Rendeletben szólították fel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt írjon ki közbeszerzési eljárást a sztráda továbbépítésére, illetve állapodjon meg a koncessziós társasággal a kivásárlásról.

Az M5-ös története

Az M5-ös autópálya megépítésére és üzemeltetésére 1994. május 2-án jött létre koncessziós szerződés a nemzetközi versenytárgyaláson győztes francia Bouygues vezette konzorcium és a magyar kormány között. A szerződést Schamschula György, a rendszerváltás utáni első kormány közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere írta alá.

A konzorcium tagjai voltak a Bouygues, a Screg építővállalat, az osztrák Bauholding és a Magyar Aszfalt Kft., e cégek alakították meg 1994. augusztus 1-jén az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-t. Az azóta történt kivásárlások után jelenleg az AKA Rt. osztrák-német-francia főrészvényesei a Bau Holding AG 36,49 százalékot, a Bouygues S.A. 29,05 százalékot, a Colas S.A. 12,45 százalékot birtokol, kistulajdonosok is vannak a cégben, köztük a Strabag Építő Kft.

A szerződés - amelynek pontos tartalma egészében máig nem ismert - a Horn-kormány idején módosult. Lotz Károly, az akkori közlekedési miniszter írta alá a módosításokat, amelyek szerint az állam az alacsony forgalom miatti veszteségek után "árnyékdíjat" fizet a cégnek, ami évi több milliárd forint lehet.

A támogatás

A koncessziós társaság 1998 és 2003 júniusa között összesen 12,4 milliárd forint állami támogatást kapott - tudta meg az Index. A támogatást 2004-ben már nem vette igénybe a társaság - nyilatkozta lapunknak Garai Valéria sajtófőnök.

Az 1995-ben módosított szerződésbe az is bekerült, hogy AKA Rt. a korábban megépült szakaszokat is bevonhatta az útdíjas rendszerbe, illetve az M5-ös autópályával párhuzamos utakat nem lehet bővíteni.

A 35 évre szóló koncessziós szerződés szerint az AKA Rt. feladata volt megterveztetni , finanszírozni, megépíttetni, működtetni és fenntartani az M5-ös autópályát az országhatárig. Az autópálya a koncessziós időszak végével visszakerül a magyar állam tulajdonába.

A Budapesttől Kiskunfélyegyházáig tartó szakasz megépítése 70,7 milliárd forintban kerül. Ebből 12,8 milliárd forintot az AKA Rt. alapítói saját beruházásból, míg mintegy 58 milliárd forintot bankhitelekből finanszíroztak. A legfőbb hitelező a londoni székhelyű EBRD, amely viszontbiztosítja a finanszírozásban részt vevő 14 kereskedelmi bankot. A pénzügyi lebonyolítást a frankfurti Commerzbank AG végzi, és magyar bankok, a Budapest Bank vezetésével forint hitelt nyújtottak az AKA Rt.-nek. Az AKA hiteléből még mintegy 53,3 milliárd forint adóssággal rendelkezik.

Az AKA bevételei

Az AKA bevételei az autópályadíjból származnak, elsődlegesen ez fedezi a fenntartást és javítást, illetve a kölcsönök visszafizetését. Az AKA Rt. 1999-től 35,5 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. Garai Valéria elmondta, amíg a hiteltörlesztés folyik, addig a bevételek és a kiadások egyensúlyban vannak egymással.

A cégnek a koncessziós szerződése szerint 2003 december 31-ig volt opciós joga az autópálya továbbépítésére Kiskunfélegyházától Szegedig, illetve a déli országhatárig, ami mintegy 60 kilométer. A sztráda azonban még mindig csak Kiskunfélegyházáig tart. A mostani megállapodással a kormány meghosszabbította ezt a jogot, hiszen az AKA Rt. jelölheti ki az kivitelezőt, aki 97 milliárd forintért építheti tovább a sztrádát.

A Fidesz vizsgálódna
A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az M5-ös kivásárlásának ügyében. A párt frakcióvezetője szerint a kormány a részleges kivásárlással egyértelműen rossz üzletet kötött, hiszen közel 580 milliárd forintot fog kifizetni a magyar adófizetők pénzéből 26 év alatt, szemben a teljes kivásárlás összesen százmilliárdos költségével. Áder János úgy látja, Medgyessy Péter miniszterelnök döntésével inkább képviselte egy francia cég, mint a magyar nép érdekeit. Áder János azt kérte, hogy a kormány semmiképpen se írja alá február végén a szerződést, és követelte a szerződéstervezetek nyilvánosságra hozatalát.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!