Politikai érdekek
Draskovics Tibor mindenki figyelmébe ajánlotta a most tapasztalható export- és beruházásnövekedést és a munkanélküliség csökkenését, ami a magyar gazdaság lehetőségeit mutatja. Bírálta azokat az ellenzéki politikusokat, akik szerinte politikai érdekek alapján lebecsülik azoknak a munkavállalóknak és vállalkozóknak a teljesítményét, akiknek a pozitív folyamatok köszönhetők.
Közlése szerint a költségvetési egyensúly javítása érdekében meghozott intézkedések nem érintik az európai uniós csatlakozáshoz szükséges finanszírozási forrásokat, valamint a jóléti fordulat eddigi eredményeit. Draskovics Tibor szerint az egyensúly javítása érdekében fenn kell tartani azt az elvet, hogy a deficit minden évben egy százalékkal csökkenjen.
Tállai András (Fidesz) azt mondta: az új pénzügyminiszter elsősorban azért cselekedjen, hogy visszaálljon a bizalom a magyar gazdaság iránt. Sajnálatosnak nevezte, hogy a megszorítások szerinte a korábbi ígéretekkel ellentétben érintik az önkormányzatokat és a vállalkozókat is. Nehéznek nevezte az ellenzéki honatya Draskovics Tibor munkáját, azzal összefüggésben, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök nem a gazdaság problémáival foglalkozik, hanem újabb és újabb alkotmányjogi kérdéseket vet fel.
Csökkenteni a hiányt
Herényi Károly (MDF) támogatásáról biztosította a költségvetési hiány visszaszorítását. Szorgalmazta, hogy két hónappal az európai uniós csatlakozás előtt olyan politika kerüljön előtérbe, amely a kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági termelők erősítését szolgálja.
Kuncze Gábor (SZDSZ) szintén szükségesnek nevezte a költségvetési deficit mérséklését. A politikus emellett az adóterhek csökkentését sürgette a gazdaság lehetőségeinek növelése érdekében. Ezen a területen bírálta az ellenzéki politikusokat, akik szerinte mindenhol forrásnövekedést szorgalmaznak a költségvetésben, ami az általa említettel ellentétes filozófiát tükröz.
Göndör István (MSZP) a pénzügyi egyensúlyért, a hatékonyabb államért emelt szót. A képviselő szerint az előző ciklusban az általa "Orbán-Varga-modellnek" nevezett gazdaságpolitika nem az export és a versenyképesség növekedését, hanem a belső fogyasztást helyezte előtérbe.