Sokadszor fizethet utólag milliárdokat az állam

Az orvosok után hamarosan az egész közszféra perben állhat az állammal: a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket és a hivatásos állományban levőket némileg eltérően, de egyaránt érinti a 13. havi fizetések ügye, melyek kapcsán több szakszervezeti szövetség is pert fontolgat, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete pedig már az Alkotmánybírósághoz is fordult a jelenleg hatályos, több szempontból sem egyértelmű szabályozás miatt.

Az ügy lényege erősen leegyszerűsítve: a kormány még 2003-ban megállapodást kötött a szakszervezetekkel arról, hogy az akkor még 13. havinak, ma már hivatalosan plusz egy havinak minősülő fizetést elég a következő év januárjában kifizetni. Csakhogy mivel időközben módosították a jogosultságra vonatkozó szabályokat is, ma nem egyértelmű, hogy az idén januárban történt kifizetések az idei, vagy a tavalyi évre vonatkoznak-e. Azaz lehet, hogy egy évet "megspórolt" a költségvetés. Mindeközben - mivel a kifizetés feltételévé az egyik jogszabály szerint a január elsején fennálló munkaviszony vált - a tavaly nyugdíjazottak, kirúgottak vagy önként távozók annak ellenére biztosan nem kapják meg a 13. havi bér arányos részét sem, hogy egyes jogszabályok szerint ez járna. Az MKKSZ főtitkára, Fehér József szerint nettó 30 milliárd forinttal tartozik az állam a közszféra dolgozóinak.

A mindenkori kormánynak kifizetődik, ha a pereket választja a fizetés helyett - mondta az Indexnek Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének főtitkára. A bírósági eljárások akár évekig is elhúzódhatnak, így a kifizetési kötelezettség már valószínűleg egy másik kormány által összeállított költségvetést érint majd.

Pereskedő egyenruhások

A rendőrök ruhapénzét érintő Legfelsőbb Bírósági döntés volt a legutolsó, de korántsem egyetlen, a most zajló orvosi ügyeleti pótlékokéhoz hasonló ügy, amikor az állam mint munkáltató csak évekig elnyúló perek nyomán fizette ki azt, ami az általa alkotott törvények szerint járt a munkavállalóknak. A ruhapénzek, melyeket egy 2003 végi Legfelsőbb Bíróság döntés nyomán tavaly fizetett ki a BM még kamatokkal együtt 1,5 milliárd forintot jelentettek a tárcának.

Ennél kisebb - igaz, az inflációt is figyelembe véve mai értékén már jelentősebb - összegért pereskedtek éveken át a vámosok: a több éven át tartó bírósági eljárások eredménye 1996-97 körül vált egyértelművé, a külföldi szolgálatért járó napidíjakat megítélte a bíróság. A jogerős döntésig ellentmondásos bírósági verdikteket is hozó ügy arról szólt, jár-e a vámosoknak a külföldön végzett munkájukért napidíj, ha a külföld adott esetben azt jelentette, hogy a határ túloldalon levő vámraktárban kellett dolgozniuk, ötven méter "mélyen" a szomszédos államban. A jogerős ítélet nyomán közel 800 millió forintot fizetett ki kamatokkal együtt az állam, igaz, csak 1998-99 körül - idézte fel a történteket az Indexnek Heles Károly, a pénzügyőr szakszervezet vezetője.

Tűzoltás utólag

A tűzoltók az 1996-ban megjelent új szolgálati törvény nyomán indítottak pert: az akkori új szabályok szerint ugyanis a korábbi pótlékok anélkül tűntek el, hogy beépítették volna azokat a bérekbe. A délutáni és éjszakai pótlékokért indított sikeres próbaperek nyomán a tűzoltók tömegesen indították el a bírósági eljárásokat - mondta Kajsza Zoltán, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke --, minek nyomán 1999-2000-ben összesen mintegy 3,5 milliárd forintot fizetett ki visszamenőlegesen az állam. Új pénz azonban nem érkezett a rendszerbe, így a kifizetés az addig működő veszélyességi pótlék eltörlésének terhére valósult meg, a szakszervezet emiatt Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB a mai napig nem hozott döntést az ügyben. Időközben visszaállították a veszélyességi pótlékot, melyet 2003-ban és 2004-ben már kifizettek, a szakszervezet azonban annak ellenére is fenntartja beadványát, hiszen annak sikere alapozhatja meg a köztes időszak utólagos kifizetésére irányuló pereket.

Milliárdos kismamák

Összegét tekintve a legnagyobb hasonló per a kismamáké volt: egy kaposvári ügyvédnő három ügyfelének előbb a Somogy megyei, majd a legfelsőbb bíróság is megítélte egy hatályban felejtett rendelet alapján visszamenőlegesen a kismamák havi 6700 forintos jövedelempótlékát. Az összesen 250 ezer családot érintő döntés mintegy 30 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek, de az ügy nem zárult le: az LB döntése szerint a jövedelempótlék kamatok nélkül, és csak az igény keletkezésétől három éven belül indított perek alapján fizethető ki, emiatt tavaly nyáron Radovics Csilla a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt is beperelte az államot. Álláspontja szerint ugyanis az összeg kamatokkal, és mindenkinek, akár öt évre visszamenőlegesen is jár. Ha nyer, a kamatterhek és az újabb jogosultak miatt akár további 60 milliárd forintot kell majd fizetnie az államnak.