Miklós
-7 °C
2 °C

Sokadszor fizethet utólag milliárdokat az állam

2005.04.08. 12:45
Kismamák jövedelempótléka, rendőrök ruhapénze, vámosok napidíja, tűzoltók éjszakai pótléka - a most várhatóan meginduló orvosperek a sokadik olyan esetet jelentik, amikor az államnak megéri évekkel később, akár milliárdos kamatokkal fizetni a jogosnak bizonyult követelésekért: az évekig húzódó perek révén a fizetések átcsúsznak a következő ciklusra, amikor már várhatóan egy másik kormánynak kell megoldást találnia a költségvetési lyuk betömésére. Az orvosok ügyeleti díjának 30 milliárd forintra becsült költségénél nagyságrendekkel nagyobb tételt jelenthet az egész közszférát érintő 13. havi bérek ügye, melyek miatt több szakszervezet is pert fontolgat.
Az orvosok után hamarosan az egész közszféra perben állhat az állammal: a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket és a hivatásos állományban levőket némileg eltérően, de egyaránt érinti a 13. havi fizetések ügye, melyek kapcsán több szakszervezeti szövetség is pert fontolgat, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete pedig már az Alkotmánybírósághoz is fordult a jelenleg hatályos, több szempontból sem egyértelmű szabályozás miatt.

Az ügy lényege erősen leegyszerűsítve: a kormány még 2003-ban megállapodást kötött a szakszervezetekkel arról, hogy az akkor még 13. havinak, ma már hivatalosan plusz egy havinak minősülő fizetést elég a következő év januárjában kifizetni. Csakhogy mivel időközben módosították a jogosultságra vonatkozó szabályokat is, ma nem egyértelmű, hogy az idén januárban történt kifizetések az idei, vagy a tavalyi évre vonatkoznak-e. Azaz lehet, hogy egy évet "megspórolt" a költségvetés. Mindeközben - mivel a kifizetés feltételévé az egyik jogszabály szerint a január elsején fennálló munkaviszony vált - a tavaly nyugdíjazottak, kirúgottak vagy önként távozók annak ellenére biztosan nem kapják meg a 13. havi bér arányos részét sem, hogy egyes jogszabályok szerint ez járna. Az MKKSZ főtitkára, Fehér József szerint nettó 30 milliárd forinttal tartozik az állam a közszféra dolgozóinak.

A mindenkori kormánynak kifizetődik, ha a pereket választja a fizetés helyett - mondta az Indexnek Bárdos Judit, a Belügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének főtitkára. A bírósági eljárások akár évekig is elhúzódhatnak, így a kifizetési kötelezettség már valószínűleg egy másik kormány által összeállított költségvetést érint majd.

Pereskedő egyenruhások

A rendőrök ruhapénzét érintő Legfelsőbb Bírósági döntés volt a legutolsó, de korántsem egyetlen, a most zajló orvosi ügyeleti pótlékokéhoz hasonló ügy, amikor az állam mint munkáltató csak évekig elnyúló perek nyomán fizette ki azt, ami az általa alkotott törvények szerint járt a munkavállalóknak. A ruhapénzek, melyeket egy 2003 végi Legfelsőbb Bíróság döntés nyomán tavaly fizetett ki a BM még kamatokkal együtt 1,5 milliárd forintot jelentettek a tárcának.

Ennél kisebb - igaz, az inflációt is figyelembe véve mai értékén már jelentősebb - összegért pereskedtek éveken át a vámosok: a több éven át tartó bírósági eljárások eredménye 1996-97 körül vált egyértelművé, a külföldi szolgálatért járó napidíjakat megítélte a bíróság. A jogerős döntésig ellentmondásos bírósági verdikteket is hozó ügy arról szólt, jár-e a vámosoknak a külföldön végzett munkájukért napidíj, ha a külföld adott esetben azt jelentette, hogy a határ túloldalon levő vámraktárban kellett dolgozniuk, ötven méter "mélyen" a szomszédos államban. A jogerős ítélet nyomán közel 800 millió forintot fizetett ki kamatokkal együtt az állam, igaz, csak 1998-99 körül - idézte fel a történteket az Indexnek Heles Károly, a pénzügyőr szakszervezet vezetője.

Tűzoltás utólag

A tűzoltók az 1996-ban megjelent új szolgálati törvény nyomán indítottak pert: az akkori új szabályok szerint ugyanis a korábbi pótlékok anélkül tűntek el, hogy beépítették volna azokat a bérekbe. A délutáni és éjszakai pótlékokért indított sikeres próbaperek nyomán a tűzoltók tömegesen indították el a bírósági eljárásokat - mondta Kajsza Zoltán, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke --, minek nyomán 1999-2000-ben összesen mintegy 3,5 milliárd forintot fizetett ki visszamenőlegesen az állam. Új pénz azonban nem érkezett a rendszerbe, így a kifizetés az addig működő veszélyességi pótlék eltörlésének terhére valósult meg, a szakszervezet emiatt Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB a mai napig nem hozott döntést az ügyben. Időközben visszaállították a veszélyességi pótlékot, melyet 2003-ban és 2004-ben már kifizettek, a szakszervezet azonban annak ellenére is fenntartja beadványát, hiszen annak sikere alapozhatja meg a köztes időszak utólagos kifizetésére irányuló pereket.

Milliárdos kismamák

Összegét tekintve a legnagyobb hasonló per a kismamáké volt: egy kaposvári ügyvédnő három ügyfelének előbb a Somogy megyei, majd a legfelsőbb bíróság is megítélte egy hatályban felejtett rendelet alapján visszamenőlegesen a kismamák havi 6700 forintos jövedelempótlékát. Az összesen 250 ezer családot érintő döntés mintegy 30 milliárd forintos kiadást jelentett a költségvetésnek, de az ügy nem zárult le: az LB döntése szerint a jövedelempótlék kamatok nélkül, és csak az igény keletkezésétől három éven belül indított perek alapján fizethető ki, emiatt tavaly nyáron Radovics Csilla a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt is beperelte az államot. Álláspontja szerint ugyanis az összeg kamatokkal, és mindenkinek, akár öt évre visszamenőlegesen is jár. Ha nyer, a kamatterhek és az újabb jogosultak miatt akár további 60 milliárd forintot kell majd fizetnie az államnak.