Késői hatás
Nem mutatnak pozitív tendenciát a saját háztartások pénzügyi helyzetével kapcsolatos, jövőbeni változást firtató kérdésre adott válaszok sem. Márciusban a megkérdezettek 15 százaléka vélte úgy, hogy jobb lesz a saját helyzete, januárban pedig 13 százalékuk remélt javulást. A múlt hónapban 44 százalék prognosztizálta saját pénzügyi helyzetének romlását a következő egy évre, januárban pedig 48 százalékuk vélekedett hasonlóan. Nem vár változást jelenleg 35 százalék, két hónapja pedig 33 százalék nem remélt elmozdulást.
Ha tényleg javul az ország gazdasági helyzete, azt késve érzik meg saját bőrükön az emberek, bár "kommunikációval és makroadatokkal lehet azt az érzetet kelteni, hogy jobb a helyzet, ezzel nem lehet vásárolni a boltban" - fogalmazott Závecz Tibor. Hozzátette: még mindig negatív irányba billeg a mérleg a gazdasági várakozásokat illetően, s ha valami enyhe pozitív emelkedés el is indult, az lassabban szivárog át a lakossághoz. Tény ugyanis, hogy kedvező irányba minden téma esetében lassan lehet elmozdulást elérni, míg egyetlen hibás lépéssel össze lehet omlani.
A gazdasági diadaljelentések függetlenek a pártok népszerűségétől, rövid távon nem lehet átütő erejük - mondta még a kutatási igazgató. A biztos pártválasztó szavazók körében márciusban 53-36 százalék volt a Fidesz előnye az MSZP javára, januárban ez az adat 49-40 volt. Nem véletlen azonban, hogy a kampány vezető témája a gazdaság helyzete, hiszen az emberek elégedetlenek, reményeik gyatrák, egyértelmű, hogy e köré a tematika köré kell építeni a korteskedést. Bár a téma örök, van mit keresniük itt a pártoknak. A Fidesz arra épít, hogy rossz a helyzet - a kormány hibájából; az SZDSZ: rossz a helyzet, de az adóváltoztatások meghozhatják az eredményt; az MSZP és a kormány a javuló makrogazdasági adatokat sorolja.