Plasztik platinából

2005.05.10. 18:56
Magyarországon még kicsi a presztízskártyák piaca, alig tizede a nyugati átlagnak. Ennek ellenére a bankok bizakodók, kedden bemutatták az első hazai platinakártyát. A plasztikhoz köthető szolgáltatások között olcsóbb szállodai szobákat és udvariasabb bánásmódot találunk. Aranykártyával már több hazai pénzintézet előállt, de a legelőkelőbb World Signiát nem tervezik bevezetni Magyarországon.
Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint hat és félmillió bankkártya van forgalomban, ebből alig 57700 a presztízskártya, tudtuk meg a Raiffeisen Bank sajtóosztályától. Tehát kevesebb mint egy százalék tart aranyplasztikot a zsebében, és bár az ügyfélkör lassan bővül, messze még az európai átlag. Nyugaton ugyanis minden tizedik ember presztízskártyával vásárol, és közel három százalék egyenesen a platinalapot választja. Persze ott már harminchét évvel ezelőtt bemutatták a típust, elsőként Svédországban, azóta már telítődött is a piac.

Csak az arany

#alt# Magyarországon eddig csak az aranykártya volt elérhető. De miért is választ bárki ilyet magának? Leginkább azért, mert lehet mutogatni. Aranykártyánkat lebegtetve valamivel szélesebb lesz a recepciós mosolya és egyből hellyel kínálnak minket a bankban. Presztízsértéke van, és ez sokkal fontosabb, mint a plasztikkal járó szolgáltatások összessége.

Az éves kártyadíj magasabb, mint a dombornyomású, vagy elektronikus kártyáknál, ahol elég évente egy-kétezer forintot kicsengetnünk, aranykártyánál azonban már tizenötezer-húszezer forint körül jár ez az összeg. Persze az sem mindegy, hogy mennyi van a számlánkon, elektronikus kártyánál szinte elég egy őszinte eskü arról, hogy van pénzünk, dombornyomásúnál százezerrel már nyerők vagyunk.

Aranykártyák kondíciói
Bank Éves kártyadíj Minimum nyitási egyenleg
Citi 0 forint 15 millió forint
K&H 20 ezer forint 1 millió forint
MKB 20 ezer forint 100 ezer forint
Raiffeisen 15 ezer forint 300 ezer forint

Aranykártyával viszont teljesen más a helyzet, százötven-kétszázezer forintos havi jövedelmet várnak a leendő tulajdonostól, illetve esetenként hárommillió forintot a bankszámlán. A Citibanknál más a helyzet. Ha az ügyfél befektetésekben, betétekben legalább 15 millió forintot tart a pénzintézetnél, automatikusan kap egy aranykártyát, ennek már nincs is éves díja.

A magasabb elvárásokért cserébe az aranykártyák tulajdonosai több pénzt vehetnek fel többször a bankautomatákból, ráadásul kapunk még utazási-, baleset- és poggyászbiztosítást is. Esetenként olcsóbban kölcsönözhetünk autót, vagy vehetünk ki szállodai szobát, ráadásul előfordul, hogy bizonyos szolgáltatásokért (pénzfelvét, sms-értesítés) nem kell fizetni.

Szeretik a bankok

A bankok szeretik ezeket az ügyfeleket, hiszen lényegesen többet vásárolnak, mint a többi kártyabirtokos. Az MKB felmérése szerint a készpénzfelvétel és vásárlás arányát tekintve jelentős különbség van az arany- és a normál bankkártyák között. Az aranykártyákat az esetek felében vásárlásra használják az ügyfelek.

A K&H adatai alapján pedig valószínűleg többet utaznak az aranykártya-birtokosok, hiszen közel háromszor annyi tranzakciót bonyolítanak az országhatáron túl, mint hagyományos kártyával rendelkező társaik. A Mastercard felmérése szerint Európában évente átlagosan 675 ezer forintot költ a dombornyomású kártya birtokosa, 1,2 milliót az aranykártyás, 4,2 milliót a platinakártyás.

Itt a platina

#alt# Hozzánk most érkezett meg a platina. Kedden délben mutatta be a HVB Bank az első hazai platinakártyát. Érzékeltetve, hogy ez a termék azoknak szól, akik mocskosul gazdagok, a rendezvényre a Four Seasons Gresham Palace hotelben került sor.

A pénzintézet reményei szerint hosszútávon itthon is elérhet 2-4 százalékos részesedést a típus, többet nem is akarnak. Mindenesetre Európában 4,5 millió platinakártyát értékesített a Mastercard tavaly. A HVB elsősorban annak a kétezer ügyfelének szánja a platinakártyát, akik tagjai a bank Prémium osztályának. Ők összesen 72 milliárdot forintot tartanak a bankban, fejenként átlagosan 36 milliót, és bizonyára értékelni fogják a szolgáltatásokat.

A platinakártyával még többet költhetünk, mint az arannyal, az éves díj azonban nem lényegesen magasabb: első évben húszezer, majd huszonötezer forintba kerül a lap, a kártyához kapcsolható minimális hitelkeret egymillió forint lesz. Ha valaki elvesztené a kártyáját, két órán belül készpénzhez juthat, és pillanatokon belül új lapot kap, bárhol a világon.

Ami fölötte van

#alt# A kártya tulajdonosa kiterjedt szolgáltatói hálózatnál érvényesítheti a platinával járó előnyöket: például 30-50 százalékos kedvezménnyel vehet ki ötcsillagos szállodai szobát. Partner egyebek között a Le Meridien és a Hilton, ráadásul a kártya felmutatása után nem csak olcsóbban szállhatunk meg, de adott kategórián belül a legjobb szobát kapjuk. További szolgáltatás, hogy a kártyával beléphetünk elit golfklubokba is, még akkor is, ha nem vagyunk tagok.

Európa azonban már továbblépett, sokaknak a platina is kevés, ezért a Mastercard pár országban már piacra dobta a World Signiát. Tavaly összesen 45 ezer darabot adtak ki belőle. Tulajdonosaik jellemzően arra használják a hitelkeretet, hogy repülőt béreljenek, ha befektetéseik miatt épp nincs szabad pénzük. A költési limit tízmillió forint, a tulajdonosok minden esetben a VIP várót használhatják a reptereken, ráadásul első osztályú orvosi-, jogi-, utas-, gépjármű- és poggyászbiztosítás is jár a kártya mellé.

A nemzteközi helyzet
Az egy főre jutó bankkártyák tekintetében van némi lemaradásunk nyugati szomszédainkhoz képest. Amíg Magyarországon majdnem két lakosra jut egy kártya, addig ez az arány Angliában pont fordított, ahol 2.11 kártya jut egy jólelkű alattvalóra. Németországban és Hollandiában 1,3, Ausztriában pedig 0,88 kártya/fő az arány. Saját régiónkban azonban jól állunk: Csehország alig lemaradva követi hazánkat, Lengyelországban pedig valamivel kevesebb, csak minden harmadik lakos rendelkezik bankkártyával.