Telítődött a plázapiac

Az idén sem csökken a hipermarketláncok lendülete: további egységeket létesítenek országszerte. Az idén egy itthon kevéssé ismert kereskedelmi forma, a gyári áruház jelenik meg a kínálatban, miközben a plázák terjedése lassabb lesz - derül ki a szakszövetség felméréséből. A hipermarketek fejlődése és térhódítása rendületlen, és az elkövetkező két-három évben további, főleg vidéki helyszíneken létesülnek új áruházak. Országos szinten a közeljövőben 215 ezer négyzetméter eladótérrel mintegy harminc hipermarket építését tervezi a hazánkban már jelen lévő három meghatározó lánc.

Száz üzlet

A klasszikus bevásárlóközpontok, a plázák üteme nem ilyen gyors, s ennek csak részben oka az, hogy telített ez a részpiac. Értesülésünk szerint a budapesti Mammut III. építése csak jövőre kezdődhet. Előbb ugyanis a Mammut Rt.-nek meg kell venni a területet. Ez hosszadalmas procedúra lesz - véli Kenyeres Sándor, a Mammut résztulajdonosa, aki azt reméli, hogy őszre sikerül megállapodni az ingatlan tulajdonosaival, így jövőre kezdődhet az építkezés. Ugyancsak késedelmet szenved a kecskeméti Malomcenter kivitelezésének megkezdése, ugyanis a helyiek egy része ellenzi azt.

A sikeres kiskereskedelemhez nagyon jól kiépített beszerzési hálózat szükséges, s ezen a területen felgyorsult a beszerzési társulások alakulása. Az ACNielsen Piackutató Kft. cég tegnap kiadott összegzése szerint a Metro Holding Hungary és a Spar Magyarország Kft. közös beszerzési társasága, a Metspa vezeti az élelmiszer-kereskedelem 15 legnagyobb vállalatának listáját 409 milliárd forintos évi összforgalommal.

Az első magyarországi bevásárló- és szórakoztató központ 1996-os megnyitása óta napjainkig 47 üzletközpont és 63 hipermarket nyitotta meg kapuit, amelyek összesen 2,5 millió négyzetméteren várják a vásárlókat. A bevásárlóközpontok beruházási összértéke több mint 310 milliárd forint, s a hipermarketeké is meghaladta a háromszázmilliárdot.

Telítődnek

Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára rámutatott, hogy noha a számok a piac telítődésére utalnak, a fejlődés mégsem állt meg. Számos új beruházás indult el mind a fővárosban, mind vidéken, és sok építkezés áll előkészítés alatt. Előrejelzések szerint az elkövetkező három évben további nyolc-tíz bevásárlóközpont épül fel, jellemzően Budapesten és környékén. Vidéken két újabb egység létesül a közeljövőben, ám az előzetes tervek szerint öt éven belül 320-370 ezer négyzetméternyi eladótér épül az új üzletközpontokban.

Az új beruházásokra ugyanakkor a szakosodás jellemző, s több factory outlet center, illetve a bútor- és lakberendezési bevásárlóközpont megjelenése várható. Ezek beruházói felismerték egyrészt azt, hogy a kereskedők előző szezonból megmaradt árukészleteinek raktározása, kezelése nem megoldott, másrészt a lakásépítkezések miatt egyre nagyobb igény van a bútorok és lakberendezési termékek egy helyen történő megtekintésére és megvásárlására.

Nem drágultak

A sikeres működésre alkalmas területek viszont elfogyóban vannak, pedig a sikeres befektetés és kereskedelmi objektumok üzemeltetése szempontjából meghatározó a jó megközelíthetőség és az átmenő forgalom. A még meglévő, fenti szempontoknak megfelelő ingatlanokért hatalmas verseny folyik a bevásárlóközpontot vagy hipermarketet építő cégek között.

A bevásárlóközpontok tulajdonosai, üzemeltetői állítása szerint a bérleti díjak nem változtak drasztikusan az elmúlt években. A fővárosban a nagybérlők költsége átlagosan kilenc-húsz euró négyzetméterenként havonta, a kisebb üzletek bérlői átlagosan húsz-hetven eurót fizetnek.