Natália
-3 °C
8 °C

PM kontra egészségpénztárak

2005.11.15. 10:15
Az érintettek szerint csökkenni fog a befizetés az önkéntes egészségpénztárakba az adótörvények módosítása miatt, míg a Pénzügyminisztérium (PM) az igazságosabb közteherviseléssel indokolja a megszorításokat, írta a Világgazdaság.
Az adóalap szélesítése, a közteherviselés igazságosabbá tétele volt a célja az adótörvény egészségpénztárakat is érintő módosításának - indokolta a gazdasági lapnak a PM a változtatásokat. Mint ismeretes, az eredeti javaslatban nemcsak az önkéntes egészségpénztárak, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárak is bekerültek volna a béren kívüli juttatások körébe, s ez utóbbiak esetében a javaslat szerint évi 500 ezer forintban korlátozták volna az adómentesen adható összeget.

Éppen az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalók javaslatára született az a megállapodás, amelynek eredményeként ebből a körből kikerültek a nyugdíjpénztárak, ugyanis ide fizetik be éves szinten a legtöbbet a munkáltatók, mondták a minisztériumban. Ugyanakkor a javasolt 500 ezer helyett 400 ezer forint lett az adómentesen adható felső határ, emlékeztet a Világgazdaság.

Ha azonban ehhez hozzávesszük, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében nem változik, hogy a minimálbér összegéig (ez jelenleg 57 ezer forint) fizethetnek be a munkáltatók dolgozóik számlájára adómentesen, akkor ez az idei minimálbérrel számolva 684 ezer forinttal növeli az adómentesen adható béren kívüli juttatásokat.

A PM szerint a módosítás azért közömbös az egészségpénztárak szempontjából, mert a munkáltatók többsége cafeteria-rendszerben adja a béren kívüli juttatásokat, így a dolgozó döntheti el, hogyan használja fel a keretet. Mindössze néhány ezer cég lehet, amely külön juttatásként adja az egészségpénztári befizetést, és ezek esetében is csak kevesen használták ki az eddigi felső korlátot - állítják a minisztériumban. Ugyanakkor a Világgazdaság kérdésére nem tudták számszerűsíteni a változtatás hatását, mert az adózók viselkedése ilyen esetekben nem kiszámítható.

Ezzel szemben az érintettek úgy látják, hogy határozottan csökkenhet a munkáltatók egészségpénztári hozzájárulása. Az adómentesen adható béren kívüli juttatások felső határa összességében nem haladhatja meg a 400 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy nemcsak azok a cégek fizetnek majd kevesebbet a dolgozóik után, akik eddig a maximális juttatás lehetőségével éltek, hanem a többiek is, hiszen a keret elfogyhat más jellegű kifizetésekre, mondta Mezei Szilvia az üzemi tanácsok nevében.

Az üzemi tanácsok országos civil szerveződése úgy látja, hogy megszorításról van szó. Az egészségpénztárak azért születtek, hogy az állami egészségbiztosítás nem egészen kielégítő szolgáltatása mellé ezen keresztül vásárolhassák meg a tagok a kiegészítő fizető szolgáltatásokat, a befizetések csökkenésével veszít a szektor a szerepéből.

A Világgazdaság megkereste az Egészségügyi Minisztériumot is, hiszen a kormány száz lépés programjából 21 az egészségügyet érinti, a meghirdetett program pedig nem áll összhangban az elfogadott adószigorítással. Ott azonban a témában nem kívántak nyilatkozni, azt a választ adták, hogy adózási ügyekben a PM az illetékes.

A múlt héten elfogadott 2006. évi adótörvényekben 400 ezer forintban korlátozták az adómentesen adható béren kívüli juttatásokat, és ebbe a körbe sorolták az önkéntes kölcsönös egészség- és az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárakat is. Ha a munkáltató más jellegű béren kívül juttatást nem ad a dolgozójának, akkor jövőre csak havi 33 300 forintot fizethet be adómentesen, s ez az idei összeg 58 százaléka. Az egészségpénztárak tiltakoznak, és diszkriminatívnak tartják a módosítást.