Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Vége az evának és az ekhónak?

2007.06.11. 21:34
Az adórendszer egyszerűsítését, a kis adók, így a színlelt szerződésekre ösztönző - vagy legalábbis annak vélt - eva és ekho megszüntetését, az adókedvezmények kiiktatását ajánlja a Pénzügyminisztérium szakértői által készített tanulmány. A nem PM-álláspontot, hanem saját véleményüket jegyző szerzők - a gazdaságpolitikai főosztály munkatársai - úgy látják, a munkát terhelő adók csökkentésére lenne leginkább szükség. Az egykulcsos szja-t nem támogatják.

A magyar versenyképességet a svájci IMD mutatója szerint a gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság gyengíti leginkább. A gazdasági teljesítményt az alacsony termelékenység és az alacsony foglalkoztatás korlátozza, a kormányzati hatékonyságot elsősorban a magas deficit és adósságállomány, az adók szerkezete, illetve az intézményi működés problémái, különösen a transzparencia hiánya rontja le. Az alacsony foglalkoztatás és az adószerkezet erősen összefügg: az adók növelik a munkaerő költségét, és ez a jóléti ellátórendszer rossz szerkezete mellett a foglalkoztatás bővülésének erős korlátja – áll abban a tanulmányban, amelyet a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztályának munkatársai készítettek, és amelyet az egyik szerző, Scharle Ágota mutatott be a Versenyképességi Kerekasztal ülésén.

A nem a minisztérium álláspontját bemutató tanulmány első megállapításai között szerepel: Magyarországon a munkát terhelő adók és járulékok implicit kulcsa magas, ami jelentősen csökkentheti a legális munkavégzési hajlandóságot. Hazánkban a 15-64 éves népesség 57 százaléka dolgozik, míg az EU átlaga 64 százalék. A lemaradás zöme abból adódik, hogy az alacsonyan képzettek foglalkoztatása 20 százalékponttal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.

Túl magas az szja

A munkakínálatot az effektív marginális adókulcs segítségével vizsgálták. Ez azt mutatja, hogy a kedvezmények figyelembe vételével hogyan alakul a tényleges adóterhelés: a 2007-es szabályok alapján kimutatható, hogy két jövedelemszintnél is komoly kiugrás van, miután a lakástámogatási lehetőségek, illetve az adójóváírás lehetősége megszűnik. Ez oda vezet, hogy a munkavállaló a magas effektív marginális adókulcs miatt nem vállal több munkát, mert ez a rendelkezésére álló tényleges jövedelmét csökkentené.

A magyar rendszerben az adójóváírás és egyes támogatások okoznak magas kulcsokat. Az előbbi hatása úgy csökkenthető, ha az adójóváírások helyett a nulla kulcsos sáv bevezetésével tesszük az alacsony jövedelmeket adómentessé – áll a tanulmányban. Ez a változtatás önmagában növeli a költségvetés terheit, de például az adótábla módosításával elérhető, hogy fiskálisan semleges eredményt érjenek el, azaz a költségvetés bevételei ne módosuljanak.

Nem kell az egykulcsos

Magyarországon igen erős az elvárás, hogy az állam tegyen a jövedelemkülönbségek enyhítéséért; az utóbbi tíz évben is nőtt, mára nyolcvan százalék körül van azok aránya, akik ezt így gondolják – emelte ki Scharle Ágota. Többek között ezért sem javasolják a kedvezmények megszüntetésén túl az szja-rendszer egységesítését, egykulcsossá tételét. Ugyanakkor a tanulmány megállapítja: igazságossági szempontból nem szabad sokat várni az egységes vagyonadó bevezetésétől, azaz ez az adónem nem alkalmas sem a progresszivitás növelésére, sem az adózatlan jövedelmek elérésére.

Ennek oka, hogy a rendszerváltás turbulens időszaka jelentősen és sok tekintetben esetleges módon rendezte át a lakásvagyon eloszlását, így az nem követi az érett gazdaságokban megfigyelhető (az életciklus-jövedelmekhez igazodó) képleteket. Bevezetése mellett így elsősorban az egységesítés szólhat, illetve az, ha bizonyítható, hogy olcsóbb beszedni, mint más adónemeket.

Járulékot csökkentenének

Változásra van szükség a munkáltatói oldalon is: a munkaerő keresletére vonatkozó hatást az adóékkel mérték, ami azt mutatja, hogy a munkavállaló nettó jövedelme hogyan aránylik a munkaadó által a munkavállaló után realizált összes kifizetéshez. Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi adóék átlagos mértéke igen magas: 2005-ben 43 százalék volt.

Az EU15-ben 4, közvetlen szomszédunknál, Szlovákiában 8 százalékponttal alacsonyabb az adóék. Magyarországon 2007-ben az átlagkeresetre vonatkozó adóék mértéke eléri a 49 százalékot. Az adóék mértékének növekedése előnytelen, hiszen ez csökkenti a munkakeresletet és a magyarországi munkaerő versenyképességét a nemzetközi piacon.

Az állam ösztönzi a színlelt szerződéseket?

A munkáltató számára legolcsóbb munkaerő minden jövedelemszinten az evás, őt követi ez ekhós, végül a legdrágább alkalmazotti munkaviszonyt fenntartani. Ez azt mutatja, hogy az adórendszer "preferálja" a szerződéses tevékenységet a munkaviszonnyal szemben, ami ösztönzőleg hat a színlelt szerződések kialakulására. Scharle Ágota szerint az úgynevezett kis adók megszüntetése mellett szükséges lenne az egészségügyi hozzájárulás és a minimálbér utáni kétszeres járulékfizetési kötelezettség kiiktatása is.

A termelést és beruházást érintő adók, különösen a társasági és a helyi iparűzési esetében a szerzők úgy látják, nincs elegendő empirikus információ az optimális adószint kialakításához, de a meglévő adatok alapján nem látszik égetőnek az átalakítás igénye. Ugyanígy a fogyasztási adók esetében sem látnak jelentős okot az átalakításra.

Az ellenőrzés fokozása önmagában rontana a helyzeten

Az adózási fegyelmet lehet és érdemes is növelni, de az nem tűnik sem reálisnak, sem célszerűnek, hogy a relatíve magas kulcsoknak megfelelő mértékű adóbevételt az ellenőrzés szigorításával érjük el – állapítják meg a tanulmány szerzői. Akik ugyanakkor kiemelik: a túl sok adónem mellett problémát okoz az adórendszer bonyolultsága, az, hogy komoly adminisztratív terheket ró az adózókra.

Jelen körülmények között pusztán az ellenőrzés fokozása a reális bevételi szint elérése érdekében vagy nagyon költséges lenne, vagy a várttal ellentétes eredményt hozna. A feketegazdaság bővülését, vagy a tőke kivonulását. Az adórendszer általános egyszerűsítése ugyanakkor az ellenőrzés költségeit is csökkentené.