Anna, Anikó
13 °C
25 °C

Lebontanák a panelházak egy részét

2005.08.02. 08:33
Kapcsolódó cikkek (1)
Átalakítanák a Fészekrakó programot, a Nemzeti Lakásügyi Tanácsadó Testület a használt lakások vásárlásához kedvezményesen felvehető hitel maximumát 7-8 vagy akár 9 millió forintra emelné.

Hamarosan elkészíti javaslatait a már megtett és a még csak tervezett otthonteremtési lépésekkel kapcsolatban a Nemzeti Lakásügyi Tanácsadó Testület (NLTT). Kolber István, a területért felelős tárca nélküli miniszter július közepén kérte fel erre a szervezetet. A testület elnöke, Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere, korábbi lakásügyi kormánymegbízott elmondta: alapjaiban jónak tartják a változtatások irányát, ám több ponton is fenntartásaik vannak. A testület, amely a lakásügyben érintett szinte valamennyi szereplőt összefogja a nagycsaládosok egyesületétől a különböző építőipari cégekig, sorra vette a már beharangozott lépéseket, s mindről megküldik ajánlásaikat a miniszternek.

Megkötések a szocpolnál

A Fészekrakó programot jó kezdeményezésnek tartják, de javasolják a jogosultak felső korhatárának felemelését. Ugyancsak fontosnak vélik, hogy a használt lakások vásárlásához kedvezményesen felvehető hitel maximumát 7-8 vagy akár 9 millió forintra emeljék. A rendkívül népszerű fél szocpolnál viszont megkötést indítványoznak: a visszaélések megakadályozására szerintük csak a komfortos lakások vásárlóit illesse meg ez az állami támogatás.

A panelrekonstrukciós program fontos eleme a lakáspolitikának, ám nem feltétlenül értenek egyet a testület tagjai azzal az eddig már meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott elképzeléssel, hogy előnyt kell adni az egyedi fűtésszabályozás kialakításának. Ezzel szemben a komplexebb megoldásoknak kellene prioritást kapniuk – vélekedett Csabai Lászlóné, hozzátéve: ebben a kérdésben a szervezeten belül sem alakult még ki egységes álláspont.

Az egykori kormánymegbízott azt képviseli, hogy az egyedi fűtésszabályozási, illetve fogyasztásmérési rendszerre a rendelkezésre álló összegek egy kisebb részét kellene fordítani, a nagyobb erőt az épületek energiatakarékos átalakítására szükséges áldozni. Ennek keretében végeznék el például a szigeteléseket, a homlokzatfelújításokat. Ez utóbbi egyébként pluszhozadékkal is járna – hangsúlyozta –, hiszen esztétikailag előnyükre változtatná meg a ma gyakran riasztó külsejű lakótelepi házakat.

Bontásra várva

A testület egy sajátos javaslatot is megfogalmazott – mondta Csabai Lászlóné. Több olyan panelépület van az országban, amelynek kritikus az állapota, ezeknél megfontolandó, érdemes-e költeni a rekonstrukciójukra vagy jobban megérné lebontani őket. Indítványuk szerint elkülönítenének egy keretet az ilyen házak állapotának felmérésére, illetve – ha ténylegesen a bontásról döntenének – a lakók helyzetének megoldására.

A készülő bérlakásprogrammal kapcsolatban a testület a szektorsemleges finanszírozás megfontolását hangsúlyozza. Véleményük szerint nem lenne célravezető, ha a mai gyakorlat folytatásaként továbbra is kiemelt figyelmet élveznének és több támogatást kapnának a bérlakást építő önkormányzatok, inkább egyforma feltételeket kellene biztosítani valamennyi, ezen a piacon működő szereplőnek.

A közvéleményben is nagy visszhangot kiváltó energiatanúsítvány ügyében arra figyelmeztet a tanácsadó testület, hogy újra kellene gondolni a bevezetési határidőket. Csabai Lászlóné szerint – a túlságosan nagy költségigény miatt – az önkormányzati és állami épületek energiaátvilágítására legalább tízéves határidőt kellene megszabni. (A jelenlegi tervek szerint 2007-től tennék esetükben kötelezővé az energiabizonyítvány meglétét.) Más a helyzet a még csak a tervezés stádiumában lévő házaknál: természetesen azonnal elvárható, hogy ezek a hatékony energiafelhasználás követelményei szerint épüljenek fel. Ugyancsak ez lehet a követendő elv azokban az esetekben, amikor állami vagy uniós támogatást szeretnének felhasználni egy adott (bármilyen tulajdonú) épület felújításához.