Még egy pofont kapott az APEH

2008.02.06. 16:20
A két és fél héttel ezelőtti, elsőként az Indexen ismertetett blamázshoz hasonló kellemetlen helyzetbe került az állami adóhatóság egy újabb bírósági ítélettel. A Fővárosi Bíróság először mai ítéletével mondta ki, hogy az uniós jogba ütközik az APEH-regisztráció előtti áfalevonási tilalom.

A Fővárosi Bíróság szerdán jogerős ítéletet hirdetett a finn tulajdonú Mecanova OY az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellen indított perében – tette közzé a KPMG, amelynek ügyfele a finn társaság.

Az APEH korábban több határozatában is azt kifogásolta, hogy a Mecanova OY levonásba helyezett olyan áfaösszeget, mely ténylegesen a finn társaság APEH-bejelentkezési kérelmének benyújtása előtt néhány nappal merült fel. Ugyanakkor az ugyanezen időszakban, ugyanezen ügylet után fizetendő áfát nem kifogásolta az adóhatóság.

A magyarországi fémlemezgyártással foglalkozó finn Mecanova OY keresetében az Európai Unió jogára hivatkozva azzal érvelt, hogy az adóköteles tevékenységet folytató adózó adólevonási joga nem korlátozható adminisztratív rendelkezések (például bejelentkezéshez kötöttség) folytán. Ráadásul különösen méltánytalannak tartotta, hogy ugyanazon ügylet alapján az adóhatóság megköveteli a kibocsátott számla utáni áfa megfizetését, de a befogadott számla után az áfa levonását nem engedélyezi.

Az uniós jog mindenek előtt

A bíróság végül a finneknek adott igazat. A döntés azért bír különösen nagy jelentőséggel, mivel a bírák az uniós jogra támaszkodva hozták meg a határozatot. Üdvözlendő, hogy a magyar bíróságok a közösségi jog világos és egyértelmű rendelkezéseit figyelembe veszik döntéseik során, még ha az adóhatóság korábban rendszeresen azzal is érvelt, hogy csak a magyar hatályos szabályozást jogosult alkalmazni – kommentálta az esetet Földes Balázs, a KPMG szenior menedzsere.

Pikantériája az ügynek, hogy az APEH korábban még a hazai, a közösségi joggal ellentétes szabályok alapján csak az APEH-hez történő bejelentkezést követően engedte érvényesíteni az áfalevonási jogot. Ez többségében külföldi társaságokat érintett hátrányosan, mivel sokan közülük úgy kezdték el a tevékenységüket, hogy nem kértek adószámot, illetve későn kérték. A tavaly őszi adócsomagban azonban a törvényalkotók korrigálták az uniós jogot sértő passzust, sőt, visszamenőlegesen, vagyis most utólag az érintettek levonhatják az akkor levonni nem engedett áfát.

Három héten belül a második ütést kapta az APEH

A mostani ítélet azonban nem előzmény nélküli. Egy két és fél héttel ezelőtti, szintén az áfalevonási jogot korlátozó magyar szabályt védve veszített egy perben az APEH. Az adóhivatal abban az ügyben azzal védekezett, hogy az állami támogatás utáni áfaarányosítási szabályt kellett alkalmazni, hiába ütközött az az uniós jogba 2004. május 1-je és 2005 vége között.

Mint megírtuk, a Legfelsőbb Bíróság (LB) azonban a felperesnek adott igazat az APEH-hel szemben. Az ítélet szakértők szerint nagy jelentőséggel bír, éspedig azért, mert az LB ítélete alapján nyilvánvalóvá vált: az adóhivatal nem hivatkozhat a későbbiekben és esetleg már folyó eljárásokban arra, hogy neki nem kell figyelnie a közösségi jogot és csak a hazai szabályoknak kell engedelmeskednie, függetlenül attól, hogy a magyar adószabály sérti-e az uniós jogot. (Az ítélet egyébként sok milliárd forintot vehet ki a költségvetésből.)

Az LB ítélete után tehát nagy esélye volt annak, hogy egy másik eljárásban a bíróság az uniós jogra hivatkozva elmarasztalja az APEH-et.