Tilossá válna a raktározási, reklámozási, marketingköltségek aránytalan áthárítása is. A kereskedelmi láncok éppen az ilyen, egyébként több elemző szerint is tetemesre növő, a kereskedelmi tevékenységtől olykor idegen díjak beszedése miatt tudnak kedvezőbb árakat kialakítani. Közvetve ezek a díjtételek teszik lehetővé a nagy alapterületű áruházak, illetve a beszerzési láncokhoz, szupermarket-hálózatokhoz tartozó üzletek alacsonyabb árszintjét, valamint közvetve az akciós termékek megjelenítését.
A kereskedelmi láncok jellemzően 1-4 százalékos profitrátával (forgalomra vetített üzemi eredmény) dolgoznak, átlagosan 20-25 százalékos árréssel. Ha a jogszabálytervezet megritkítja az egyéb bevételi forrásaikat, úgy a gazdaságosság megőrzéséhez növelniük kell az árrést, ami áremelkedéshez vezet.
A megfigyelők szerint ha a szabályok valóban szigorodnak, a kereskedők alighanem növelik a számukra kockázatmentesebb importot. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Napi Gazdaság kérdésére elmondta: a szövetség október hatodikán tart közgyűlést, ahol érdemben foglalkoznak majd a jogszabállyal, addig nem kíván állást foglalni az ügyben.
A törvénytervezetben a piaci erő 150 milliárd forint forgalomnál vagy 10 százalékos piaci részesedéstől kezdődik. Ebbe nemcsak a hipermarketek, hanem a magyar beszerzési társulások is beletartoznak. A törvénytervezetbe új elemként került a december 24-i, illetve más ünnepnapi nyitva tartás.
Eszerint szenteste délután kettőig tarthatnak nyitva a boltok, a munkaszüneti napokon viszont tilos kinyitni, de ez alól felmentést kaphatnak. A törvénytervezet viszont egyáltalán nem foglalkozik a beszerzési ár alatti értékesítéssel.