Magyarország, Európa szegénye

A GfK Hungária piackutató intézet a múlt héten adta közre a magyarországi települések vásárlóerejére és a vásárlóerő indexre vonatkozó eredményeit, erre a hétre elkészült ugyanennek a kutatásnak Európa 29 országára vonatkozó összesítése is. Az euró-paritáson mért vásárlóerő a lakosság egy főre jutó jövedelmét jelzi az egyes országokban. A felmérés készítői figyelembe vették az árszintek különbözőségét, hogy pontosabb képet kapjunk a lakosság valódi életszínvonaláról.

Jelentős különbség

Ország Euró Liechtenstein 31914 Svájc 19554 Ausztria 17176 Franciaorsz. 16939 Németország 15961 Írország 15497 Spanyolorsz. 12606 Portugália 11034 Csehország 8654 Magyarország 8095 Litvánia 7160

Ötszöröst is meghaladó volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező két ország, Liechtenstein és Észtország között 2004-ben. A nagyhercegségben 32 ezer költhettek tavaly átlagosan az ország polgárai, míg a balti köztársaságban alig több mint hatezret. Magyarország a lista harmadik harmadában található 8 095 euróval, ami alig a fele a hazánkkal szomszédos Ausztria hasonló adatának.

A GfK elkészítette vásárlóerőindex-számítást is, melyben 100 pontban határozták meg egy egy főre jutó átlagot. Ebből a szempontból Hollandia és Izland Európa két legátlagosabb országa. A legjobban a mindössze 160 négyzetkilométernyi, teljhatalmat kierőszakolt uralkodóval rendelkező Liechtenstein áll: az átlag kétszeresét hozza.

Második Luxemburg 154 ponttal, majd Svájc, 137-tel. Legrosszabbul Észtország áll, melynek vásárlőerőindexe mindössze 43 százaléka az uniós átlagnak, hasonló Lettországé, de nem áll sokkal jobban Szlovákia (49,1), sőt, Magyarország (57) sem. Ez azt jelenti, hogy a magyarok Hollandia polgáraihoz képest feleannyi elkölthető jövedelemmel rendelkeznek. Igaz ugyanakkor, hogy az újonnan csatlakozott országok közül Szlovénia és Csehország után Magyarország áll a legelőkelőbb, összesítettben a huszonnegyedik helyen.