Kemény számvevőszéki bírálat a Postának

A vizsgált időszakban - részben kormányhatározatok alapján - igen költséges fejlesztéseket hajtott végre a posta, amelyek során előzetes gazdasági számítások, hatástanulmányok nem készültek - mondta el Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója a jelentést bemutató csütörtöki, budapesti tájékoztatóján. Emiatt az összesen 4,8 milliárd forint értékben előirányzott, majd 3,5 milliárd forint összegben megvalósított stratégiai beruházások és befektetések együttesen 5,7 milliárd forint veszteséget eredményeztek. A stratégiai beruházások esetében a veszteségek fő forrása abból adódott, hogy a posta nemegyszer olyan kormányzati beruházási döntéshez kapcsolódott, amelyeket végül vagy nem valósítottak meg teljesen, vagy nem állítottak üzembe. Az ÁSZ megállapításai szerint a beruházásokhoz kötődő veszteségeket a TETRA kormányzati távközlési hálózat kiépítésének elhalasztása, később az országos Eurohívó távközlési szolgáltatási rendszer gazdaságos üzemeltethetőségének hiánya, valamint az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) kormányzati célú felhasználásának leállítása miatt felmerült költségek okozták.

Hibás kettéválasztás

Az ÁSZ szakemberei azt is megállapították, hogy az 1999-2003 közötti időszakban nagy problémát okozott az, hogy a tulajdonosi és a szakmai irányítást szétválasztották. A szakmai irányítás a Miniszterelnöki Hivatalhoz, a tulajdonosi jog gyakorlása a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumhoz (Kövim) került, a hatósági ellenőrzést azonban a posta esetében a Hírközlési Főfelügyelet látta el. A vizsgált négy év során a Magyar Posta Rt.-nek négy tulajdonosi joggyakorlója, három szakmai irányítója, két megbízott és négy kinevezett vezérigazgatója volt. Így nem meglepő, hogy a posta működtetésére kialakított stratégiákat nem a folyamatosság, hanem az elképzelések gyakori változtatása jellemezte.

Az is gondot okozott, hogy a közfeladat ellátását szolgáló postai tevékenység fejlesztésére nyújtott központi költségvetési támogatás csökkent, majd 2000-ben megszűnt.

Elkésett az uniós felkészülés

A koncepcióknál korábban a stratégiai célkitűzések mindegyikét az jellemezte, hogy a Magyar Posta Rt. a versenyképesség biztosítására nem a postai alaptevékenység fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, és így használta fel a fejlesztési forrásokat is. Csupán a 2002-ben elkészített stratégia prioritása az alaptevékenység erősítése. Ez odavezetett, hogy az 1999-2003 közötti években nem valósultak meg azok a fejlesztések és beruházások, amelyek alapját képezték volna az Európai Unióba való belépést követően az uniós normák maradéktalan teljesíthetőségének. Az eredetileg 2002-re megvalósíthatónak tartott egyetemes szolgáltatás teljesítése a folyó intézkedések alapján csak 2004. második felében várható.

Az ÁSZ szakértői szerint negatív következményekkel járhat az is , hogy a posta a pénzkészletek vagyonvédelmét 2002 elejétől egy tiszta profilú vállalkozás formájában működteti. A kiszervezést ugyan törvény írta elő, azaz a JNT Kft. értékesítésére kormányhatározat utasította a postavállalatot, azonban a JNT a magánosítás során kikerülhet a posta felügyelete és szakmai irányítása alól.

Ingatlaneladásokkal kozmetikázott eredmény

A számvevőszék munkatársai részletesen elemezték a cég üzleti teljesítményét is. A posta társasággá alakulásakor a saját tőkéje 15,6 milliárd forint volt, ezen belül a jegyzett tőke 11,6 milliárd forintot ért el. Az átalakulás után 1998 végéig szinte folyamatosan növekvő éves mérleg szerinti nyereségek gyarapították a posta vagyonát. Később, 2002-ben tulajdonosi döntéssel a jegyzett tőkét nagymértékben megemelték, a KöVim összesen 33,9 milliárd forint értékű postabanki részvényt apportált a Magyar Posta Rt. jegyzett tőkéjébe. A vizsgált időszakban, 1999-től 2002-ig a társaság üzemi eredménye folyamatosan csökkent, a mérleg szerinti eredményt az ingatlanok és befektetések értékesítésével javították. Ennek ellenére a Magyar Posta Rt. gazdálkodása 2002-ben jelentős veszteséggel zárt: a 7,1 milliárd forint üzleti veszteség mellett adózás előtt 9,1 milliárd forint veszteség alakult ki. A rákövetkező 2003-as évben a társaság üzleti nyeresége 3,4 milliárd forintra nőtt, adózás előtti nyeresége 60 milliárd forintra emelkedett, ez azonban a postabanki részesedés eladásának következménye volt.