Vilma
-8 °C
3 °C

Honnan lesz pénz az ígéretek teljesítésére?

2002.04.16. 10:10
Mindenképpen szükség lesz pótköltségvetésre - jelentette ki tegnap Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A Fidesz viszont a zárszámadásban szeretné módosítani a 2002-es költségvetést. A megszorítás szót mindkét párt gondosan kerüli, sőt a választások közeledtével mintha még szaporodnának is az ígéretek. Pedig a büdzsé rosszul áll.
Előfordult már, hogy a költségvetés március végén rosszabbul állt, mint az idén, akkor mégis kevesebb ok volt az aggodalomra. A kormánynak 1999-ben kész terve volt arra, hogy mit tesz, ha az oroszországi válság miatt lassul a növekedés, és nem folynak be a tervezett bevételek.

A bevételek túlteljesülnek, de rengeteg az ígéret

Most a költségvetésbe állított bevételek túlteljesülése szinte biztos, ámde az 1999-es büdzsében kilátásba helyezett fűnyíróelvű megszorítással szemben a pártok most újabb és újabb ígéretekkel édesgetik magukhoz a szavazókat. A jelenlegi vezető kormánypárt szerint ezekkel együtt semmi szükség az idei büdzsé módosítására, a szocialisták viszont elengedhetetlennek tartják a korrekciót.

A kampány során elhangzott ígéretek alapján úgy tűnik, hogy egy MSZP vezetésű kormány tényleg nem nélkülözheti a költségvetési törvény újratárgyalását. A szocialistáknak ugyanis, amellett hogy folytatnák a mostani ciklus alatt hozott intézkedések végrehajtását - ami már magában is kimeríti az idén várható államháztartási többletbevételeket -, az első 100 kormányzati napra meghirdetett programjukhoz is legalább 200 milliárd forint forrást kell találniuk.

A párt megtakarítási lehetőséget lát ugyan a kormány által folytatott "presztízsberuházások" leállításában (például az Országimázs Központ felszámolásában), ám ez messze nem fedezné a rövid távú program forrásigényét, többek között a pedagógusi és az egészségügyi bérek emelését, a minimálbér adómentesítését.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a pusztán a Fidesz teremtette determinációkkal akadály nélkül teljesíthető az idei célkitűzés, azaz az 505,5 milliárd forintos deficit. Ráadásul a Fidesz megkontrázta az MSZP 100 napos programját, s bedobta a nyugdíjfegyvert.

Végleges számot csak a mai kormányülés mond ki, de a gazdasági kabinet múlt heti ülése után a miniszterelnök 60-100 milliárd forint évközi nyugdíjemelést valószínűsített. Ezt szerinte az első negyedéves bérnövekedési adatok alapján meg kell lépnie a kormánynak. Adat csak az első hónapról van, ezért a kormány a döntés meghozatalakor a Pénzügyminisztérium első negyedévi keresetnövekedési becslésére hagyatkozik.

A költségvetési intézmények kiadásai megugrottak

Pedig a költségvetés e nélkül sem áll rózsásan. A legnagyobb gondot a költségvetési intézmények kiadásainak megugrása okozza. Ezen a soron tavaly 1800 milliárd forint hagyta el a büdzsét, erre az évre viszont csak 1600 milliárd van betervezve.

Idén eddig - az egyszeri tételekkel nem számolva - 20 százalékkal több a kiadás, mint egy évvel ezelőtt. Ha ezt a tendenciát az egész évre kivetítjük, az előirányzatnál 560 milliárd forinttal több kiadást kapunk, és ezt már nem tudja ellensúlyozni a jó esetben 300 milliárd forintra emelkedő költségvetési többletbevétel.

Igaz, a kiadások jókora részét olyan előirányzatok teszik ki - felhalmozások, dologi ráfordítások -, amelyeknél könnyebb visszafogni a gyeplőt. A kiadások növekedésének tekintélyes része azonban bérjellegű, ami csökkenti a korrekció esélyét, hiszen kevés kormány hajlandó a bérek lefaragásával kezdeni munkáját. Márpedig míg tavaly a költségvetés tipikus havi bérterhe 50-55 milliárd forint volt, addig idén 65-70 milliárd forint körüli összeg tűnik valószínűnek, s ez önmagában 180 milliárd forint többletterhet rak az intézmények nyakába (nem az idei előirányzathoz, hanem a tavalyi teljesítéshez képest).

Ezt tetézi az Egészségbiztosítási Alap terven felüli hiányának finanszírozása, amire számításaink szerint 80-90 milliárd forintot kell idén fordítani a költségvetésből. További, ehhez képest apróbb tételek - agrártámogatások, fogyasztói árkiegészítés, az MVM 50 milliárdos igénye a lefogott hatósági árak miatt - terhelhetik az előirányzaton felül a büdzsét.

(Most nem vizsgáltuk a Mol- gázüzletág állami megvásárlásának költségvetési vonzatait. Ez a tranzakció önmagában több száz milliárd forint kiadást is jelenthet, ám a fizetés minden bizonnyal több évre elnyújtva jelentkezne, ráadásul ha az MFB lenne a vásárló - vélhetően hitelből -, akkor is csak az EU-módszertan szerinti mérlegben szerepelne ez a tétel, a most használtban nem.)

Összességében a közszféra bérei, az egészségbiztosítás, a nyugdíjkorrekció és az egyéb tételek 300-350 milliárd forint többletkiadást jelentenek idén, márpedig ekkora többletbevétel nem folyik be, így 100-150 milliárd forint forrását másképpen kell megtalálni. Erre többféle technika kínálkozik, amelyek nem minden esetben járnak pótköltségvetés benyújtásával, és a hiányt sem növelik.

Forrásteremtő technikák

Az egyik technikát éppen a Fidesz-kormány alkalmazta, amikor az árvízi helyreállítások és az orosz válság utóhatásai miatt elszaladó deficit megfékezésére az egyes fejezetek előirányzatainak mintegy 5 százalékát jegelte. (Azt persze nehéz lenne most megmagyarázni, hogy miért zárolják a keretek egy részét.)

Másik lehetőség a bevételi oldalon mutatkozik: a fogyasztási adókhoz kapcsolódó ellenőrzések erősítése, a visszautalások ütemének fékezése egyaránt a nettó bevételeket bővítené. Emellett a tavalyinál kevésbé nagyvonalúan cselekedve az ÁPV Rt.-től is bevasalhatnák az erre az évre tervezett osztalékbevételt, de akár megemlíthetjük a privatizációt is.

A Richter vagy a Mol állami tulajdonrészének piacra dobása egyensúlyba hozhatná a büdzsét. Ennek a bevételnek ugyan az adósság törlesztését kellene szolgálnia, ám láttunk már nem is egy példát arra, hogy a magánosításból származó bevételeket folyó kiadások finanszírozására fordították.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.