Miklós
-7 °C
4 °C

Bedőlt a ppp-csarnoképítési program

2006.09.28. 08:02
Kilenc önkormányzat közül végül csak egy vállalta, hogy ppp-konstrukcióban építi meg sportcsarnokát, a többi az állami támogatás ellenére is drgágálta a megoldást.
Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kormány megyei szintű sportlétesítmények - többcélú sportcsarnok, fedett uszoda vagy jégcsarnok - megvalósítására hirdetett programja, hiszen kilenc önkormányzatból mindössze egy, a kiskunfélegyházi vállalta, hogy a sportcsarnokát felépítő és üzemeltető beruházónak 15 évig szolgáltatási díjat fizet: évi mintegy 220 millió forintot, amelyből az állam 45 milliót áll. (A közbeszerzési eljáráson kiválasztott KÉSZ Kft. és létesítményüzemeltető cége, a Mi-Be Kft. 2007 második félévében adja majd át az 1,5 milliárd forint beruházási értékű kiskunfélegyházi sportcsarnokot.) A többi támogatott önkormányzat - Békés, Gyöngyös, Jászberény, Szigetszentmiklós, Veszprém, Mosonmagyaróvár - a túl magas árajánlatok miatt eredménytelenítette a közbeszerzési eljárásokat, míg Bóly és Nagykanizsa a kudarcok láttán leállította a projektek előkészítését - tudta meg a NAPI Gazdaság.

A kormány még 2004-ben, az Európa Terv keretében fogadta el a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Programot, amelynek keretében 2006-ig 53 milliárd forint értékű fejlesztést tervezett. Ennek egyik alprogramja minden megyében legalább egy új csarnok építését irányozta elő, 20 milliárd forint értékben. A beruházásokat - a központi költségvetést megkímélve - a magánszféra bevonásával, ppp-konstrukcióban tervezték. E szerint a szolgáltatási díjat 15 évig az önkormányzatoknak kell fizetniük, amihez az állam - korábban a Nemzeti Sporthivatalon keresztül - hozzájárul: tavaly évi 45 millió forintban határozták meg az állami kötelezettségvállalás mértékét az egymilliárd vagy azt meghaladó értékű létesítmények esetében (az ezt a beruházási értéket el nem érő létesítmények esetében ezzel arányosan kisebb az állami szerepvállalás).

Már a mintával is gond volt

A program iránt több önkormányzat is érdeklődött, végül csak kilenc pályázatát fogadták be. A mintaprojektnek tekintett gyöngyösi sportcsarnok esetében az önkormányzat eredménytelenítette a tendert, mivel a beruházók a város által tervezettnél évi 300-400 millió forinttal nagyobb szolgáltatási díjat kértek volna - tudta meg lapunk Balázsi Istvánné városüzemeltetési igazgatóhelyettestől. A város a 2001 óta tervezett rendezvény- és sportcsarnokát így új konstrukcióban, állami támogatás nélkül, de magántőke bevonásával építteti fel. A kivitelezést a gyöngyösi Styl-Építő Zrt. saját beruházásban végzi el a volt honvédségi lovarda területén, amelyért az önkormányzat 16 évig törleszt majd.

Gyöngyöshöz hasonlóan Veszprém sem ppp-ben valósítja meg 15 éve tervezett - a kézilabdacsapatának is otthont adó - új, 5100 fős csarnokát, mivel az egyetlen érvényes ajánlatot tevő konzorcium (az osztrák Porr AG, az UBM AG és a Viadom Építőipari Rt.) 15,1 milliárd forintért vállalta volna az építést és üzemeltetést. Az önkormányzat ezt nem fogadta el, és a további időveszteség elkerülése érdekében maga próbálja felhúzni a csarnokot, várhatóan mintegy 4,5 milliárd forintért: a beruházó a város érdekeltségébe tartozó Közép-Pannon Kft., a kivitelezők pedig veszprémi cégek, illetve egy - a celjei csarnokot is építő - horvát társaság lesz. Jászberény új jégcsarnokának megvalósítása is csúszik, hiszen az egyetlen ajánlatot tevő beruházó a város által előzetesen tervezett évi 105 millió helyett 150-160 millió forint szolgáltatási díjat kért volna az állam által biztosított 45 millió forinton túl, amit a város nem fogadott el. Az állami kötelezettségvállalás mértékét idén áprilisban a kormány megyénként évi legfeljebb - 2007. évi értéken - 50 millió forintban határozta meg. A Sporthivatal jogutódja, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport-szakállamtitkársága azonban augusztus végén visszavonta a ppp-csarnoképítési programot.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.