Balos hajlamok a jobbos kormányban

2001.11.14. 12:32
Bár a magyar gazdaság folyamatosan növekszik, a jobbközép kormány 1998 óta egyre inkább beavatkozik a folyamatokba, a reformok pedig stagnálnak - véli a Die Presse kolumnistája.
"Magyarországon, amely egykor Keleten a liberális reformok úttörőjének számított, a jobbközép kormány 1998 óta a gazdaságba való fokozódó állami beavatkozás politikáját gyakorolja, a reformok stagnálnak, a piacot inkább visszaszorítják, bár a keretfeltételek továbbra is olyan liberálisnak számítanak, mint Nyugat-Európában - írja Erich Hoorn a konzervatív lapban.

A legügyesebb reformállam

A szerző szerint Magyarország a vasfüggöny lehullása óta eltelt 12 évben a reformállamok közül a legjobb eredményeket érte el: a gazdaság szerkezeti átalakulása radikális volt, az export nőtt és a hagyományosan magas fizetési mérleghiány tűrhető szintre csökkent. Az utóbbi öt évben a gazdaság olajozottan működött és évente 4-5 százalékos növekedést ért el, az államadósságot csökkentették, a bankrendszer stabilizálódott. Az eredményekhez meghatározó mértékben hozzájárultak a külföldi beruházások: ezek mozgatták azt a modernizálási hullámot, amely lehetővé tette a kivitel növelését.

Csekély mérleghiány

Ugyanakkor az inflációt sokáig nem sikerült visszaszorítani arra a szintre, amelyet a kormány megcélzott, a helyzet csak az utóbbi hónapokban javult, és a drágulás ellen a forintot erősítő új árfolyam-politika hozott enyhülést. Ezzel egyidejűleg azonban megdrágult a kivitel, az exportőrök kevesebbet keresnek. Mindezek ellenére a fizetési mérleghiány az év első kilenc hónapja után meglepően csekély - írta a szerző.

Osztogatás, szabályozás, állami tulajdon

Hoorn megállapította: "A nemzetközi konjunktúra lanyhulásával most a belföldi fogyasztásnak nagyobb a szerepe, mint az exportnak. Ez arra indíthatja a kormányt, hogy a 2002. választási év előtt ajándékokat osztogasson nyugdíj- vagy béremelések formájában. Ezzel egyidejűleg erősödik a szabályozás. Az infláció kézbentartása érdekében szabályozták a Mol fogyasztói gázárát, ami vesztességet okozott a konszernnek. Ezen kívül újra forszírozzák az állami tulajdont: a Postabankot, amelyet 1998-ban államosítottak, hogy megmentsék a csődtől, nem privatizálják újra. Újra államosították az autópályák magáncégek által alig működő építését, és stagnálnak a reformok, mint például az egészségügyben. A tervezett adóreformot lefújták" - írta Hoorn.