Vége a privatizációnak, csak az a kérdés, mikor

A miniszterelnöknél szűk körben folytatódó egyeztetések alatt formálódik az az elképzelés, miszerint az új, egységes vagyonkezelő szervezet létrejöttét ugyan kimondaná még a választások előtt a koalíció, de a kivitelezés a következő kormányra maradna. A VG úgy értesült, a politikai célokban egyeztetnek a szocialisták: a privatizáció lezárult, egy vagyonkezelést, profitszerzést végző, a szétdarabolt vagyont sokkal kisebb létszámmal működő szervezet felügyelné. Bár az erről szóló előterjesztés parlamenti vitáját megkezdi, és akár a választási kampány előtt le is folytatja a Ház, a végrehajtás elmarad. Az előterjesztés ugyanis nem lesz minden részletre kiterjedő, ráadásul a választások miatt már ideje sem lenne ennek a kormánynak felállítania a szervezetet.

Párhuzamos verziók

Az év eleje óta felröppent hírek alapján nem meglepő, hogy kormányoldalon még nem jutottak dűlőre a kérdésben, hiszen időről időre más és más szervezeti rend látszott körvonalazódni. Egy februári keltezésű koncepció még azzal számolt, hogy a Magyar Államkincstárba olvadna be az ÁPV Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és az Államadósság Kezelő Központ Rt. Ezzel teljesen ellentétes verziót dolgozott ki májusra az ÁPV Rt. vezérigazgatója által felkért munkabizottság. A koncepciótervezet alapján ugyanis három társaságra maradna az állami vagyon felügyelete az ÁPV Rt. megszűnését követően. A KVI jogutódja a Magyar Kincstári Vagyoni Főigazgatóság lehet, amely egyebek mellett a kincstári vagyoni körbe sorolt állami javak kezelését látná el; az ÁPV Rt. romjain létrejövő Nemzeti Stratégiai és Vagyonkezelő Rt. az állam befolyásolási célú vagyonát kezelné; míg az Állami Befektetési és Együttműködési és Koncessziós Hivatal a monopóliumok hasznosítását, a koncesszió kiadását, továbbá a köz- és magánszektor gazdasági és vagyoni együttműködésének programjait (PPP) szervezné. A legfrissebb változat szerint azonban mégis egy szervezet fennhatósága alá kerülnének a tartós állami vagyonelemek, de az még nem eldöntött, hogy mely szervezetbe olvadna be a többi - írta korábban a Napi Gazdaság.

Az ÁPV Rt. sorsa tehát napirenden van a koalíción belül, eközben a privatizáció mikéntjével kapcsolatban egyeztetett vita folyik a két párt között. A szabad demokraták "szélre helyezkednek": a privatizáció nem zárható le, folytatni kell, nincsenek "szent tehenek" az állami cégek között. A szocialisták is a privatizáció mellett érvelnek, de azt lezárnák - ám nem fejeznék be - a Budapest Airporttal, legutóbb elhangzott, hogy a Tokaj Rt. egyes részeit is magánosítanák. A kormányfő őszi évadnyitó beszédében ígérte a lezárásról szóló törvényt a fejlesztő állam képét felfestve. A politikai vita Orbán Viktor augusztus végi beszédével lángolt fel, a nagyobbik ellenzéki párt legutóbbi kezdeményezésében pedig kétharmados törvényben rögzítette volna a tartós állami tulajdonban lévő cégek listáját - ezt a Fideszt "visszaállamosítással" vádoló kormánypártok nem akarják. A parlament ma az SZDSZ kezdeményezésére politikai vitanapot tart a privatizációról.

Nem kell annyi pénz

Jövőre az idei előirányzathoz képest lényegesen kevesebbre számít a kabinet az állami vagyonnal kapcsolatos bevétel címén. Míg az idén pénzforgalmi szemléletben 222,7 milliárd forinttal számoltak, 2006-ban 60,5 milliárdot várnak. Az eltérést döntő részben az autópálya-értékesítés magyarázza: az idén e tételből 148,6 milliárdot reméltek (ez már most túlteljesült, eddig 177,8 milliárdot fizetett be a büdzsébe Nemzeti Autópálya Rt.), jövőre ilyen tranzakciók nem lennének. A fennmaradó összeg három forrásból - osztalék-, koncessziós bevétel, kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos bevétel - származik.

Fő szabályként az ÁPV Rt. általa kezelt társaságoktól osztalékot szed és fizet be a központi büdzsébe. Ennek előirányzata az idén közel 17 milliárd, jövőre 8,95 milliárd. Az ÁPV-nek a privatizációs bevételből azt az összeget is át kell utalnia a büdzsébe, amely meghaladja a szervezet törvényben rögzített kiadásait, és még a záró pénzkészletet (a tervek szerint jövőre legfeljebb 25 milliárdnyit). Ám mindez csak a pénzforgalmi egyenleget javítja, ugyanis - néhány kivételtől eltekintve - az eredményszemlélet szerint a privatizációs bevételt nem lehet hiánycsökkentő tételként elszámolni. Ez magyarázza, hogy ha sikerrel is jár a Budapest Airport Rt. magánosítási kísérlete, és az ebből befolyó több százmilliárdos összeg nagy részét az ÁPV befizeti a büdzsébe, ettől az eredményszemléletű szaldó nem javul.