Rohammunka kellene a privatizáció lezárásához

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptemberben arról beszélt, hogy a magánosítás "lezárásával" az értékesítési célú privatizáció helyett a fejlesztési célú magán- és köztulajdon együttműködése kerül előtérbe. A kormányfő szerint az új célokhoz kell hozzárendelni a szervezetet, a kincstártól az ÁPV Rt.-ig, és azt ígérte, hogy érdemben megváltoztatják az állami vagyonkezelés és értékesítés intézményrendszerét, illetve szabályait. Erre már aligha kerül sor: a PM-től egyelőre nem érkezett meg az indítvány a kormányülésre. Kormánydöntés hiányában pedig az Országgyűlés sem tudja napirendjére venni "az állami vagyongazdálkodás szabályainak és szervezetrendszerének egységesítésének" céljával készülő javaslatot. Tekintettel arra, hogy a munkarend szerint már csak egy hónap van hátra az őszi ülésszakból, kétséges a javaslat sorsa, de még egy rendkívüli téli ülésszak beiktatásával is rohammunkára lenne szükség a törvény elfogadásához.

Teljesen nem zárható ki, de igen valószínűtlen, hogy még az őszi ülésszakon tárgyalja a T. Ház a szocialista Molnár Gyula és a szabaddemokrata Bőhm András pártingatlanokra vonatkozó javaslatát - tudta meg a Napi Gazdaság. A kormánypárti honatyák arra tettek javaslatot, hogy az állam tulajdonát képező, a pártok által használt ingatlanokkal kapcsolatban a politikai szervezetek döntsék el: vagy versenyeztetés nélkül megvásárolják azokat, vagy pedig piaci alapon kibérelik. A Napi MSZP-frakcióból származó információi szerint a heti háromnapos ülésezéssel és az éjszakákba nyúló vitákkal is jó, ha tartható a kitűzött menetrend. Ebbe pedig a programban eredetileg nem szereplő, kisebb horderejű javaslatok nem férnek bele; így a pártingatlanok ügyének esetleges rendezése annak ellenére is áthúzódhat a jövő évre, hogy azt az Országgyűlés már tárgysorozatba vette. A feszített tempóra jellemző, hogy - szemben a házbizottság előzetes állásfoglalásával - szerdánként nemcsak a bizottsági ülések, hanem plenáris ülés is zajlik a Kossuth téren. Ennek ellenére a kabinet csak részleges sikereket tud felmutatni saját programjának megvalósítása terén. Szeptember eleje óta 17 új törvényt alkotott az Országgyűlés és 12 meglévőt módosított, ugyanakkor ennek mintegy fele nemzetközi szerződésekhez, illetve az uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó kisebb terjedelmű szabályozás. A fennmaradó részben elsősorban az adó-, járulék és munkaügyi törvényeknek a 100 lépés programhoz kapcsolódó, soron kívüli módosításai szerepelnek. A "rendes" törvényalkotási program ugyanakkor sok esetben lassan halad a megvalósítás felé.